A fideszes kabinet egyre mélyebbre süllyed a jogalkotás terén, és a cinizmust tekintve is egyre csak rekordokat döntenek. Harangozó Tamás szerint mindent elmond a kormány hozzáállásáról, az Országgyűlés szerepéről az, hogy a jelenlegi törvényjavaslatot is „Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról” címmel nyújtották be, ami valójában egy 91 oldalas módosító javaslat, amelynek keretében 60 törvényt szeretnének módosítani. Mindezt pedig kevesebb, mint egy nap alatt végig is viszi a parlamenten a kormány. Harangozó Tamás szerint lassan már ott tart a törvényhozás, hogy akár a tavaszi ülésszak első napján is módosíthatnának minden kívánt törvényt, ezt követően pedig leállhatna a munka.
A jelenlegi törvényjavaslat döntő többsége a Belügyminisztériumhoz tartozik, így feltehetőleg az illetékes tárca dolgozta ki a módosítókat is. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mennyire látnak bele valójában a mindennapi működésbe a Miniszterelnökségen dolgozók, ugyanis Gulyás Gergely jegyzi a javaslatcsomagot. Megkérdőjelezhető például, hogy a katasztrófavédelem terén kompetensek a Miniszterelnökségen dolgozók.
A módosító javaslat legfőbb célja az, hogy a nagyberuházásoknál fel tudják gyorsítani, illetve le tudják egyszerűsíteni, de még inkább „kézivezéreljék” a hatósági engedélyeztetést, hogy a külföldi nagyberuházók igényeit a jelenleginél is jobban ki tudják szolgálni, akár a magyar emberek érdekével szemben is. A másik ok pedig az, hogy a rendvédelem egészében olyan létszámhiány van, hogy egyszerűen nem működik a hatósági engedélyeztetés.
A kedden tárgyalt törvényjavaslattal a kormánynak az a célja, hogy sarokba szorítsa a hivatásos állományban állókat, ugyanis az érintettek dönthetnek, átmennek egy másik szervezeti egységbe dolgozni vagy pedig elbocsájtják őket. Azonban már így is kiemelten nehéz számukra a mindennapi megélhetés, a nagy többség tehát inkább elfogadja az áthelyezést, csak ne váljon munkanélkülivé.
Harangozó Tamás kiemelte, a parlamenti ülésen a belügyminiszternek mindenképpen jelen kellene lennie, hiszen nélküle nem lehet érdemi vitát lefolytatni a rendészeti kérdésekről. Hozzátette, a 60 módosító javaslat közül van néhány, mely támogatható, de ezek is csak akkor, ha valóban a leírt célokat fogják szolgálni.
Az iskolai mobiltelefon-használat kérdése is ebbe a törvénybe került, azonban kérdés, hogy ennek a megtárgyalására valóban ez a megfelelő helyszín és időpont. Nincs elegendő idő ugyanis egy rövid felszólalásban - egy salátatörvényre reflektálva - megvitatni egy olyan kérdést, mely rengeteg szülő és gyermek életét érinti. A törvényjavaslat ugyanis azt tartalmazza, hogy a kormány rendeletben meghatározhatja azon tárgyak körét, melyekrea tanuló nem vihet be mobiltelefont számos jog, így a megfelelő testi-, szellemi- és erkölcsi fejlődéshez, az egészséghez való jog, valamint az oktatás zavartalanságának biztosítása érdekében, emellett a közérdekre és a közbiztonságra tekintettel is.
Az MSZP országgyűlési képviselője szerint modern szemszögből kellene megközelíteni ezt a fontos témakört, nem lehet egy salátatörvényben megtárgyalni, hiszen így az érintettek érdekeit, igényeit sem veszik figyelembe.
A törvénymódosító javaslat megtárgyalása heteket, hónapokat igényelne, nem lehet 9 percben, egy majdnem üres parlamenti ülésen megtárgyalni. Ilyen törvényjavaslatokat nem szabad benyújtani, a parlament jogkörét nem szabad kiüresíteni, az egész országot pedig nem lehet ostobának nézni. „Ez szégyenteljes, kontraproduktív és mindennek nevezhető, csak kormányzásnak nem” – zárta vezérszónoki beszédét Harangozó Tamás.