„Újra hátat fordított a magyar kormány a nyugat-európai világnak, és mond fel – ideológiai okokból – egy hosszú évekre visszanyúló együttműködést. A vallási megfontolások ezúttal is erősebbnek bizonyultak a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésnél” – értékelte dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő az ENSZ egyik most ülésező bizottságában képviselt magyar kormányzati álláspontot.
New York-ban ezekben a napokban is zajlik az Egyesült Nemzetek Szervezete nők helyzetével foglalkozó bizottságának (CSW) 57. ülésszaka. Az Európai Unió tagállamai ezen évek óta közösen tárgyalnak, együtt alakítják ki álláspontjukat. Az idei ülésen azonban szokatlan dolog történt: Magyarország felmondta ezt az együttműködést.
A magyar delegáció – többek között Lengyelországgal és Máltával együtt – elutasította azt, az Európai Unió döntő többsége által támogatott javaslatot, amely a bizottság ülésének záródokumentumában megerősítette volna a szexuális és reproduktív egészségügyi jogok biztosítását. Ezen jogok biztosítása nemcsak a nők döntési szabadsága miatt fontos, de fontos eszköz a nőket érő erőszak felszámolásában is.
Miközben Magyarország elfordult a nyugati világtól, a progresszív oldalhoz olyan országok csatlakoztak, mint Törökország. Ma tehát ott tartunk, hogy egy tagjelölt ország elkötelezettebb a nőket érő erőszak elleni küzdelemben, mint Magyarország, legalábbis annak jobboldali kormánya.
Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy milyen, vallási elvek szerint működő országok közé vezeti Magyarországot a kormány. Lengyelországban például a közelmúltban tagadták meg egy nőtől a terhesség megszakítását annak ellenére, hogy az orvosok is elismerték: a szülés veszélyezteti az egészségét. Ennek a nőnek ma vakon kell nevelnie két gyermeket. Írországban pedig néhány hónapja hagytak egy nőt meghalni, mert itt még akkor is tilos terhesség-megszakítást végezni, ha az anya élete veszélyben forog. Máltán eközben egészen a közelmúltig még válni sem lehetett.
Ne gondoljuk, hogy Magyarországon a már kivívott döntési szabadság nem kerülhet veszélybe. A fenti példák ugyanis beillenek a magyarországi kormánypárt – vagy inkább annak hátán a szélsőséges és gyűlölködő nézeteit az országra kényszerítő kisebb „szövetségese” – világképébe, azonban a magyar társadalom döntő többsége egyértelműen elutasítja azokat. A kormánypárt azonban egyre kevesebb erőt fordít arra, hogy ezeket a törekvéseit palástolja.
Hátat fordított a kormány a nyugat-európai világnak
Egyre leplezetlenebbül szorítja háttérbe a kormány vallási szempontokból a nőket érő erőszak elleni küzdelmet.
