A Corvinus Egyetem vizsgabotrányával kapcsolatban Hiller István elmondta, a konkrét ügyön túl van egy nagyobb mértékű vita, ez pedig az egyetemi autonómiáról szól. Ez egy hétszáz éves hagyomány, az egyetemek színvonala és autonómiájuk mértéke között szoros kapcsolat van. Az autonómiának a lényege, hogy az egyetemeknek megvannak a belső szabályai, melyekbe kívülről semmilyen körülmények között nem lehet beleszólni. Olyan esetekben, amikor ezt valaki figyelmen kívül hagyja, akkor a közösségnek össze kell zárnia - a corvinusos oktatóknak igaza van -, hiszen így tudják megvédeni a közösséget és annak szabadságát. Belső vizsgálat után meg kell hozni a tisztes döntést és aszerint eljárni, nem pedig külső behatások eredményeképp ítélkezni.
Az magyar alapítványi egyetemi modellhez hasonló nem látható a világ másik részén. Ennek oka, hogy az alapítványi egyetemeket leválasztották a magyar államról, hiszen állami fenntartásban és tulajdonban voltak korábban, finanszírozásuk azonban mégis az állam költségvetéséből történik a mai napig. Az alapítványi egyetemeknek ugyanis az volna a lényege, hogy maguknak teremtik meg kapcsolatrendszerének köszönhetően a fenntartáshoz szükséges forrásokat, nem az államra hagyatkozva működnek. Az alapítványi egyetemeknek van kuratóriuma, elnöke, kancellárja, rektora, ez pedig példanélküli, hiszen ezek külön-külön vannak jelen egy normális alapítványi egyetemben. Ennek köszönhető, hogy a jogkörökben is sokszor előfordul átfedés és ellentmondás, mivel fölöslegesen sok szerv működik a magyar alapítványi egyetemekben.
A korábbi oktatási- és kultuszminiszter kiemelte, a vizsgabotrányban fontos volt, hogy a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt kimondta, hogy az érintett hallgató nem az ő rokona volt. „Helyes és tiszta dolog, hogy ezt a részt lezárták” – fogalmazott. Azonban az eljárás mindenképpen hibás volt, hiszen a tanszéken való történések minden esetben akadémiai ügyek, így abba nem avatkozhat be senki kívülről, bármilyen befolyásos is. A történteket pedig ki kell vizsgálni, úgy, hogy közben a közösség tekintélye és az egyetem színvonalának megvédése érdekében ki kell állni az érintett oktató mellett is.
Az esetről Hiller István elmondta, ha bárki megsérti az egyetem autonómiáját, akkor az intézmény feladata az oktató melletti kiállás és az ügy belső kivizsgálása, ennek következménye pedig lehetett volna bármilyen döntés, lehet, hogy valóban hibázott az oktató, de lehet, hogy nem így történt. Az üggyel a legnagyobb probléma, hogy előbb gyakorolt az egyetem méltányosságot, majd csak azt követően vizsgálták ki, ezzel pedig sérült az egyetem renoméja és autonómiája is. Az alapítványokba szervezett egyetemek esetében pedig valószínűleg nem ez lesz az utolsó ilyen eset.
Az Erasmus és a Horizont+ programokkal kapcsolatban az MSZP választmányi elnöke azt mondta, az lenne a legjobb, ha a magyar egyetemisták és kutatók ugyanolyan körülmények között tanulhatnának, mint belga vagy osztrák társaik. Az semmilyen politikai félnek nem lehet az érdeke, hogy a magyar tanulók ne mehessenek külföldre. Fontos azonban kiemelni, hogy a magyar kutatók kizárására a világ különböző részei reagálni fognak. Az olyan országok, ahol nagy költségvetés mellett alkalmaznak tudósokat, el fogják vinni a magyar kutatókat, hiszen biztosítani tudják a legszínvonalasabb körülményeket számukra, melyek hazánkban nincsenek meg. Ez pedig a magyar tehetségek külföldre szerződtetési folyamatának kezdete lehet, ennek megakadályozása pedig az egész ország primer érdeke.
A hétfői eseményekről is kifejtette véleményét Hiller István. L. Simon László kirúgásával kapcsolatban elmondta, Csák János miniszter döntése egy lépés és gesztus volt a radikális jobboldal felé, hogy azok szavazói a kormánypártot erősítsék. Ezt az eseményt azonban megelőzte más fontos történés is, hiszen még egy októberi, a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésén a leköszönő elnököt tiszteletbeli elnökké avatták volna. Ezen a közgyűlésen azonban L. Simon László javaslatára - a kormány szándékával is szembe menve - levették ezt a pontot a napirendről, ezzel megakadályozva a tiszteletbeli elnökké avatást. Hiller István szerint ez volt a főigazgató kirúgásának valódi oka. Csák János és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke között pedig nagyon szoros szakmai kapcsolat van, ez a szövetség a Fideszen belül is rendkívül erős. A korábbi oktatási- és kultuszminiszter szerint valószínűleg egyeztetett Orbán Viktorral Csák János a kirúgást megelőzően, azonban a World Press Photo csak egy apropó volt, a valódi ok a közgyűlésen történtek volt. Összefoglalva: ha nem lett volna a kiállításon olyan tényező, mely apropóként szolgált volna L. Simon László menesztésére, akkor is talált volna indokot Csák János a főigazgató kirúgására.
