mszp.hu | Belföld, Külföld
2022. május 17. 11:41

Helyes, ha Magyarország uniós forrásokat kér az orosz gázról való átállásra

Helyes, ha Magyarország uniós forrásokat kér az orosz gázról való átállásra
Magyarországnak minél előbb függetlenednie kell az orosz gáztól, és helyes, ha ehhez forrásokat kér az Európai Uniótól – jelentette ki Mesterházy Attila, az MSZP politikusa az ATV Start című műsorában kedden.

Az Oroszországgal szemben tervezett uniós olajembargóval kapcsolatban „téves álláspontnak” nevezte azok véleményét, akik szerint most „azonnal el kell zárni a gázcsapot, és amit az Európai Unió mond, azt nekünk el kell fogadni”.

„Szerintem helyes, ha Magyarország kér forrásokat az Európai Uniótól az átállásra, mert egyszerűen, gyorsan nem tudjuk megcsinálni” – mondta a politikus.

Mint mondta, fontos, hogy az Orbán-kormány és a MOL minél gyorsabban oldják meg ezt a problémát.

Megjegyezte: „nem kárhoztatja” a MOL-t, amiért magas a profitja, „végülis egy magyar cégről van szó”.

Kiemelte azonban: „Minél gyorsabban, minél erőltetettebb tempóban, függetlenedjünk az orosz gáztól. És ha ehhez tudunk európai uniós forrásokat kapni, akkor meg kell kapni ezeket. Egy biztos: egyik napról a másikra vagy pár hónapon belül Magyarország nem tudja megoldani ezt a problémát, és ezt az Európai Uniónak respektálnia kell” – jelentette ki.

Mint mondta, az Oroszországtól való gázfüggőség ügyében Magyarország van az unión belül a legrosszabb helyzetben: 84-85%-ban Oroszországtól függ a gázellátása. Ebben minden eddigi magyar kormánynak van felelőssége, az Orbán-kormánynak azonban „eminens módon”, hiszen 12 év alatt megoldhatta volna a függőség csökkentését.

Rámutatott azonban: az Európai Unió politikai, stratégiai és biztonsági célja az, hogy csökkentse Európa energiafüggőségét Oroszországtól, a cél eléréséhez pedig fontos, hogy a folyamathoz minden tagállam csatlakozni tudjon.

„Most hogy ez kettő év, 4 év vagy 6 év, most ez (...) biztonságpolitikai oldalról nézve nem tökmindegy, de nem a legrelevánsabb kérdés. Az a lényeg, hogy egységesen az Európai Unió ezt a stratégiai célt el tudja érni. (...) Éppen ezért én azt mondom, hogy az, hogy Magyarország szeretné, hogy számára kedvezőbb feltételekkel lehessen bevezetni ezt az embargót, szerintem ez egy helyes dolog” – húzta ismét alá.

Arra is rámutatott: az Oroszországgal szembeni szankcióknak van hatása a háború menetére is, de nem „egyik pillanatról a másikra” fejtik ki a hatásukat.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékáról azt mondta: két olyan országról van szó, melyek „talán jobban felkészültek”, mint néhány jelenlegi NATO-tagállam, a NATO-val való együttműködésük eddig is tökéletes és folyamatos volt; mivel azonban a parlamentjeiknek és a 30 NATO-tagállaménak is ratifikálnia kell a csatlakozásukat, a folyamat fél-egy évig is eltarthat.

Az ezzel kapcsolatos orosz ellenvetéseket „szájkaraténak” minősítette, „nem mondhatják azt, hogy ezt csendesen tudomásul vesszük, hiszen ez egy politikai beismerés lenne”.

Rámutatott: az ukrán háború egyik célja az volt, hogy Oroszországnak ne legyen hosszabb határa egyetlen NATO-tagállammal sem.

„Ehhez képest Putyin ezt nagyon benézte” – jelentette ki a politikus –, hiszen a háborúval épp ő generálta azt a helyzetet, amit el akart kerülni: Finnországnak mintegy 1400 kilométeres közös határa van Oroszországgal.

Ha nem lett volna a háború, Finnország és Svédország megőrzi semleges státuszát, a háborúval azonban drasztikusan megnőtt mindkét országban a NATO-csatlakozás támogatottsága – mutatott rá Mesterházy.

Törökország jóváhagyásáról a két ország NATO-csatlakozása ügyében elmondta: épp most jött vissza egy isztambuli megbeszélésről, melyen török ellenzéki pártokkal egyeztettek a magyar bel- és külpolitikai tanulságokról és a török álláspontról.

Itt kiderült: a török elnök már óvatosabban fogalmazott a finn és svéd csatlakozás jóváhagyása ügyében. Mesterházy kifejezte meggyőződését: Törökországot „végül meg fogják győzni”, hogy ne lassítsa vagy tegye lehetetlenné a két ország csatlakozását.

Kapcsolódó párttagok