2011. december 20. 14:00

Hét év után: egyenlő-e a hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz?

Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága keddi ülésén dr. Gurmai Zita EP-képviselő bemutatta a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés érvényesítéséről szóló uniós irányelv értékeléséről készített munkadokumentumát. Az Európai Parlament rövidesen határozatot fogad el az irányelv értékeléséről. A most bemutatott munkadokumentumban a jelentéstevő az ezzel kapcsolatos nyitott kérdéseket foglalta össze.

„Az irányelv értékelése korántsem ígérkezik rutinfeladatnak. Elsősorban az Európai Bíróság márciusi ítélete miatt, amely jövő decembertől megtiltja a biztosítási díjak megállapítása során a nemi tényező figyelembevételét” – hangsúlyozta Gurmai Zita, aki egyúttal bírálta az Európai Bizottságot, amiért az több alkalommal elhalasztotta az irányelv végrehajtásáról készített jelentés elkészítését. (A parlamenti határozat alapjául ez a bizottsági dokumentum fog szolgálni.)

A 2004-ben elfogadott irányelv eredményeit értékelve, a magyar EP-képviselő több kedvező változásról is beszámolt. Így az irányelv nyomán mára általánossá vált az a gyakorlat, hogy az egyenlő bánásmód esetleges sérelme esetén az alperesnek kell bizonyítania – a sértett bizonyítéka alapján –, hogy az alapelv nem sérült. Továbbá az irányelvnek köszönhetően, mára valamennyi tagállamban létrejöttek az egyenlő bánásmód elvének betartását felügyelő nemzeti hatóságok, ám ugyanakkor problémát jelent, hogy az egyes tagállamokban nem azonosak működési feltételeik és hatásköreik. Lényegesen javult a helyzet a várandós vagy kisgyermekes nők diszkriminációját illetően, de a beszámolók szerint a nők ezen csoportja például lakásbérlés vagy kölcsönfelvétel kapcsán továbbra is gyakran szembesül hátrányos megkülönböztetéssel.

Gurmai Zita hangsúlyozta: habár az irányelv átültetése a legtöbb tagállamban határidőre megtörtént, több ország hiányosan vagy csak késve ültette át azt nemzeti jogrendszerébe, és problémát jelent az is, hogy több ország csupán a lehető legalacsonyabb szintű harmonizációt hajtotta végre. Az európai parlamenti képviselő szükségesnek tartja, hogy nyilvános adatbázist hozzanak létre a nemi alapú diszkriminációval kapcsolatos jogesetekből, elősegítve ezzel a potenciális áldozatok védelmét.

Az Európai Bíróság ítéletének biztosítási díjakra gyakorolt hatásával kapcsolatban Gurmai Zita megerősítette, hogy úgy véli, senkinek nem célja a biztosítási díjak indokolatlan emelése. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az ítélet – és különösen az abban megszabott rövid határidő – komoly terhet jelent a biztosítótársaságoknak, tehát egy fenntartható kompromisszumra van szükség. Az ítélet további kérdéseket is felvet. Például, hogy ha a díjmegállapításban nem alkalmazható különbségtétel a férfiak és nők között, akkor a kockázatelemzésben figyelembe vehető-e ez a tényező. Kérdéses az is, hogy mi lesz a már korábban megkötött, megújításra váró szerződések sorsa. Gurmai Zita szerint a jogbiztonság érdekében ezekre kérdésekre mielőbb egyértelmű és átfogó válaszokra van szükség. Ezért sürgette a Bizottságot, hogy mielőbb dolgozzon ki legalább végrehajtási iránymutatásokat az ítélet nyomán előállt helyzet kezelésére.

 

A munkadokumentum magyar nyelven az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el:
http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/femm/dt/881/881400/881400hu.pdf