Hiányzik az Unió emberi jogvédelmi rendszere

"Az EU határain kívül - helyesen - az emberi- és kisebbségi jogi előírások legszigorúbb betartását követeli meg. Határain belül azonban a kirívó emberi és kisebbségi jogi jogsértésektől is hajlamos eltekinteni.

Az állampolgárságuktól megfosztott lettországi oroszok, vagy a diszkriminatív nyelvtörvény által sújtott szlovákiai nemzeti kisebbségek érdekében az Európai Uniónak is fel kellene emelnie a hangját.

A gazdasági válság rákényszerítette az Európai Uniót, hogy kialakítsa a gazdasági deficitek kezelésére alkalmas uniós kereteket. Itt az ideje, hogy kidolgozzuk az emberi- és kisebbségi jogok terén jelentkező deficitek kezelésére alkalmas uniós rendszert is" - fogalmazott a vita kapcsán Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup társelnöke.

Az egyezményhez való uniós csatlakozást az Európai Parlament lassan két éve, 2010 májusában jóváhagyta. A csatlakozási dokumentumot azóta 25 tagállam ratifikálta, ám Nagy Britannia és Franciaország ezt a mai napig nem tette meg. "A brit és a francia késlekedés miatt az európai jogállamiság alapját képező, több mint hatvan éve elfogadott egyezmény követelményei, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata továbbra nem érvényesíthető az Európai Unió intézményeivel szemben. Ez komoly hiányosság, hiszen az Európai Unió az emberi jogok, a polgári szabadságjogok és a kisebbségi jogok érvényesítése terén komoly deficittel bír - mondta a szocialista delegációvezető.

"Magyarország érdeke lenne, hogy nemzeti kisebbségek jogainak védelmére kidolgozott emberi jogi bírósági gyakorlat fokozatosan átszivárogjon az uniós jogrendbe is. Ez lehetővé tenné, hogy hatékonyabban lépjünk fel a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek érdekében" - fogalmazott Tabajdi Csaba.