A válságot „kényszer szülte lehetőségnek” nevezve közölte: „Én, mi, mélyen hiszünk abban, hogy Magyarországnak ebben a kényszerű helyzetben a jövőre, az oktatásba kell fektetni, ezt látom kiútnak. Ezt viszont kiútnak látom.”
A politikus szakmai, civil és szakszervezeteket hívott fel arra: kezdeményezzenek közösen oktatási és gazdasági vitákat és állásfoglalást Magyarország jövőjéről, az oktatásba, a tudásba való befektetés lehetőségeiről, a lehetséges útról.
„Ez valóban a nemzet érdekében álló konzultáció, megbeszélés, együttes útkijelölés a jövőbe. Én mélyen hiszek benne. Mi készen állunk rá” – mondta Hiller.
Nemzetközi példákat sorolt, mint mondta, „hogy felmutassam, van más lehetőség, és nemcsak az, hogy a kormány takarodjon. Kell, hogy legyen alternatíva.”
Ahogy mondta, Japán, Szingapúr és Vietnam például a nehéz időkben paradigmaváltást hajtott végre: az oktatásba fektettek. Japánban így mára a nemzedékhez viszonyított felsőoktatási hallgatói ráta meghaladja az 50%-ot, Vietnam pedig 2030-ig 2 millió egyetemi végzettségű informatikust képez ki.
Finnország, amikor a Szovjetunió összeomlása után gazdasága megroppant, úgy döntött, oktatásba, kutatásba és innovációba fektet, „ebből lett a finn csoda” – sorolta.
„De nem csak azt kell nézni, amikor már csoda van: azt kell látni, hogy miből lett a csoda” – hívta fel a figyelmet –, „új jövőképet állítottak egy ország elé és azt mondták, hogy erről kell vitatkozni, aztán dönteni”.
A kétkedőktől azt kérte: egyelőre csak gondolják át a hallottakat.
Magyarországról azt mondta: „Van arra szakmai elgondolás, van arra terv és politikai akarat, hogy az ellenzék, hogy az MSZP, ne csak azt mondja, hogy mi a rossz”; pártja nem áll meg a kritikánál, bár az szükséges.
Arra hívta fel a figyelmet: miközben a felsőoktatásban nincsen pénz, sőt egy tegnapi döntéssel a bérköltségek kivételével a minisztériumok költségvetési kiadásait azonnali hatállyal befagyasztották, a kormány ezzel párhuzamosan közzétette, hogy újraszabályozzák a felvételi rendszert, megkönnyítve a felsőoktatásba való bejutást.
Hiller azt mondta: „ez önmagában nagyon helyes lépés”, csakhogy „teljes egészében szembemegy az eddigi kormányzati törekvéssel, amely eddig sok esetben éppen korlátozta a bejutást”.
Közölte feltételezését: ez a „teljes fordulat” túlmutat a felsőoktatás belső ügyén: az lehet az oka, hogy a kormány részben azzal kívánja elejét venni a válság és elhibázott gazdaságpolitikája miatt várhatóan növekvő munkanélküliségnek, hogy a potenciális munkanélküli pályakezdőket a felsőoktatásba tereli.
Elmondta: a válság alatt nagyon gyorsan bebizonyosodott, hogy a fideszes felsőoktatási modell nem működik. A kormánypárti többség a magyar felsőoktatás döntő többségét, köztük az összes vidéki tudományegyetemet, alapítványi fenntartásba adta azzal, hogy ezzel növeli szabadságukat, „csakhogy ez nem igaz”.
Az alapítványi egyetemek ugyanis döntően továbbra is csak az állami költségvetéséből kapott támogatásból gazdálkodnak: „A döntéseket formailag te magad hozod, a kasszakulcs azonban nem nálad van. Ez a helyzet” – világított rá Hiller István.
