Az idei az első tanév, amikor az egyetemi hallgatók már nem használhatják ki az Erasmus és a Horizont csereprogramok adta előnyöket. Mindez a kormány évekkel ezelőtti lépése miatt történt, amikor a felsőoktatási intézmények jelentős részét, csupán néhány kivételével, alapítványi kezekbe szervezték át, mely alapítványok kuratóriumában fontos kormányzati szereplők kaptak helyet. Az unió a rendszer átláthatatlansága és a korrupció gyanúja miatt kizárta az átszervezett intézményeket a nemzetközi diák- és kutatócsere programokból. Az ügyben az elmúlt hónapokban nem lehetett hallani előrelépésről, a napokban azonban kiderült, a kormány törvénymódosítóval szeretné megoldani a helyzetet. A javaslat többek között tartalmazza, hogy számos politikai és állami vezetői pozíció betöltése esetén nem lehetne valaki kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tag, továbbá senki nem tölthetné be élete végéig kuratóriumi posztját.
Hiller István szerint a helyzetet két szempontból lehet megközelíteni. Egyrészről, a magyar kormány és a politika oldaláról, másrészről pedig azon több mint nyolcezer hallgató szemszögéből, akik idén már nem tudnak különböző európai egyetemekre menni tanulni. Az Erasmus mellett, a kutatói együttműködésről szóló program, a Horizont leállítása szintén hatalmas veszteség a magyar tudósoknak. Hiller István elmondta, a tudásért és a kutatókért elképesztő verseny folyik világszerte, a magyar kutatók pedig nem fognak munka nélkül maradni, ha nincs lehetőségük Európában az uniós programok keretein belül dolgozni. Délkelet-Ázsia, az Egyesült Államok és számos más ország ugyanis hatalmas összegeket kínál a kutatóknak, hogy náluk dolgozzanak.
A kormány az Erasmus és a Horizont program helyettesítésére elindította a Pannónia programot, ez azonban közel sem hozta a várt eredményeket. Hiller István kiemelte, az EU hazánk programokból való kizárásával nem pénzügyi büntetést alkalmazott, hanem a befogadás, az együttműködés, az együtt tanulás lehetőségétől estek így el a magyar hallgatók. A Pannónia programhoz pedig sok külföldi egyetem nem szakmai, hanem morális indokok miatt nem csatlakozott. A partnerintézmények közül a legtöbb Dél-Koreából, Közép-Amerikából és az Egyesült Államokból került ki, az európai nagyhírű egyetemek nem voltak nyitottak erre. Ezt látva a kormány törvénymódosítással próbálja most korrigálni hibáját, a javaslat tartalmazza, hogy meghatározott és volt tisztségviselők nem lehetnek kuratóriumi tagok, továbbá senki nem tölthetné be posztját élete végéig.
Az MSZP választmányi elnöke szerint a jelenlegi kuratóriumi rendszer a feudalizmusra hasonlít. Hozzátette, az alapítványi rendszer elfogadhatatlan a nagy múltú magyar tudományegyetemek esetében. Ezeknek legalább olyan fontosnak kellene lenni az állam számára, mint a Liszt Ferenc Repülőtér. Hiller István hozzátette, ez utóbbit az állam visszavette, az egyetemeket pedig kiadta kezei közül. A 21. században a tudás a hatalom és az érvényesülés alapja, ezért kellene a hazai tudományos bázisokat megőrizni a magyar állam kezében.
A kormány által most előterjesztett törvénymódosító formailag megfelel az Európai Bizottság kérésének, hiszen kizárja a politikához tartozó személyek részvételét az egyetemi alapítványok működtetéséből. Az MSZP politikusa azonban rávilágított, nem kifejezetten az egyénekkel volt gond eddig sem, hanem a rendszerrel, hiszen az nem az intézmények fejlesztését szolgálta. Hiller István szerint jelen esetben fontos megérteni, a magyar hallgatóknak kell segíteni, nem a politikai kérdéseket kell megvitatni. Így fontosabb, hogy ismét elmehessenek az európai egyetemekre tanulni a magyar hallgatók, mint a politikai csatározások.
Hiller István szerint a kormány lépése egyet jelent a kapitulációval, ha ezt Brüsszel is felismeri, és mindkét fél rendkívül együttműködő a következő időszakban, akkor 2025 szeptemberétől indulhatnának újra a csereprogramok. Fontos lenne azonban, hogy a magyar fiatalok, a magyar egyetemisták érdekeit fókuszba helyezve, távlatosan gondolkodjanak a politikusok is.