Az MSZP országgyűlési képviselője felszólalásának elején az emlékévek rendszeréről beszélt, hogy miként alakultak eddig és hogyan látja annak jövőjét.
Támogatandó, hogy a magyar történelem meghatározó alakjairól közösen emlékezik meg a magyarság. Ugyanakkor nehéz döntés, hogy amikor nem csak egy jeles magyar történelmi személyiségről kell megemlékezni, akkor kit preferáljon az aktuális kultúrpolitika.
Az MSZP országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy 2025-ben két jeles magyar történelmi személyiség évfordulója is esedékes, ezért helyes, hogy mindkettőről meg fog emlékezni az ország, hiszen igazságtalan lett volna mérlegelni, hogy melyikük méltóbb az emlékévre. Egy benyújtott javaslat szerint a 2025-ös év egyszerre lesz Klebelsberg Kunó és Jókai Mór emlékéve is.
Ugyanakkor nem volna jó, ha ez a szám tovább növekedne és a későbbiekben egy adott esztendőben három, négy, illetve több személy emlékéve is lenne. „Amikor csak lehetséges, akkor az emlékév csak egy kiemelkedő magyarról szóljon!” – fogalmazott Hiller István, majd hozzátette, hogy ezt lehetőleg főszabályként kellene alkalmazni az emlékévek esetében.
Hiller István a felszólalásában „stílustalanságnak” nevezte azt a nemrégiben történt anomáliát, miszerint egy Petőfi Sándornak szentelt emlékévben a jelenlegi hatalom illetékese úgy döntött, hogy az egyik leghíresebb magyar laktanyáról leveszi a költő nevét. Miért kellett Petőfi-emlékévben éppen a Petőfi Sándor laktanyát átnevezni? – tette fel a kérdést az MSZP képviselője.
Jókai Mór nevét az Országház egyik terme is viseli, az ő munkássága kapcsán érdemes az Interparlamentáris Unió megalapításáról is megemlékezni, Klebelsberg Kunó esetében pedig „nagyszerű tettekről kell megemlékezni, szörnyű dolgok következményeként”– utalt Hiller István a trianoni békediktátum következményeire.
Az MSZP mindkét személy esetében támogatni fogja az emlékévről szóló javaslatot.
