A hazai oktatási rendszerből a Fidesz-kormány által véghez vitt oktatási rendszerváltás előtt és után is hiányoztak pedagógusok. A struktúra-váltást megelőzően körülbelül tízezer pedagógus hiányzott a pályáról, ma, 10 év elteltével pedig nem „számháborúzni” kellene, hanem észrevenni a probléma egészét, szögezte le Hiller István.
Ugyan, csak a műsort követő napon kerül publikálásra a pályaelhagyó pedagógusok száma, az MSZP választmányi elnöke kiemelte, nem ezt a számot szeretné kommentálni, „nem abba megyek bele, hogy akkor ez az erdő hány száz vagy hány ezer fát számlál, hanem azt mondom, hogy ez egy erdő” – jellemezte a helyzetet. A szocialista politikus szerint tehát azt kell értelmezni, hogy a pedagógus státusztörvény hatására sok olyan pedagógus dönt a pályaelhagyás mellett, aki egyébként már ebben a szakmában elhelyezkedett.
A korábbi oktatási- és kultuszminiszter cinikus és korlátos örömnek nevezte azt, hogy bizonyos politikusok abban lelik örömüket, hogy esetlegesen valamennyivel kevesebben hagyják el a pályát, mint amennyit egy másik politikus mondott. Hiszen azon a tényen nem változtat, hogy rengetegen döntenek a felmondás mellett, annak nem lehet örülni, hogy egy kicsit kevesebben, mint amennyire a másik számított.
„Egy törvény nem azért születik meg, mert a törvényalkotó úgy gondolja, hogy ezáltal a saját területén jobb lesz?” – tette fel a kérdést Hiller István. A státusztörvény hatása azonban ezzel ellentétes, hiszen az elfogadását követően tömegek döntöttek a felmondás mellett.
Egy további aspektusra is felhívta a figyelmet az MSZP országgyűlési képviselője, mégpedig arra, hogy kik maradnak a pedagógus pályán, hiszen sok olyan tanár van, aki több évtizedet tanított, most pedig csak pár év választja el a nyugdíjtól. Ők is rettentő nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen előfordulhat, hogy nem értenek egyet a státusztörvénnyel és nem szeretnék aláírni az új szerződést, mégis muszáj nekik, hiszen ilyen kis idővel a nyugdíj előtt egyszerűen nem tehetik meg, hogy új munkahelyet keresnek.
Hiller István felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg csak az taníthat ma Magyarországon, aki pedagógus végzettségre tett szert. Ehhez egyetemet kell végezni és diplomát szerezni. A kormány örömhírként hirdette, hogy milyen sokan nyertek felvételt felsőoktatási intézményekbe, ezt a képet azonban árnyalja, hogy eltörölték a felvételi minimum ponthatárt, ami alatt eddig nem lehetett felsőoktatási intménybe kerülni. Ez a ponthatár ezidáig 280 pont volt, ma pedig már csak 68. Az érettségire lebontva ez a 68 pont úgy jön ki, hogy az 5 érettségi tárgyból négyet kettes (elégséges) szintre kell teljesíteni, egyet pedig hármasra (közepes). Ma pedig van olyan tanárszak, melyre 69 ponttal már felvételt lehet nyerni, 68-cal pedig gépészmérnökire lehet menni.
„Ez az országunk számára valóban hosszútávú színvonalvesztés” – szögezte le lesújtó véleményét az egykori oktatási- és kultuszminiszter. Hozzátette, a hét eseményeit tekintve pedig még keserűbb a helyzet, hiszen két Nobel-díjas magyar tudóst lehetett köszönteni, akiket magyar tanárok tanítottak, melynek eredménye most, évtizedekkel később érik be. „Nekünk felelősségünk van most megmondani, hogy nekünk olyan tanárok kellenek, akik a későbbi korok majdani nagyszerű tudósait és Nobel-díjasait most megtanítják írni, olvasni, számolni” – emelte ki az MSZP Választmányának elnöke.
Hiller István elmondta, jelenleg 30 olyan felsőoktatási intézmény van, ahova 100 és 200 pont között van a bejutási küszöb és több mint 10 olyan, ahova 100 pont alatt is be lehet kerülni. Ilyen helyzetben azonban már fel kell vetni, hogy „ennek így mi értelme?” – fogalmazott a politikus. „Én tehát azt mondom, gondoljuk együtt végig, ha ez a rendszer van, ami egyébként elengedte a színvonalat a mennyiség miatt, akkor ezt a felvételi nevű bohóckodást, ezt fejezzük be” – összegezte a helyzetet. Így, aki rendelkezik érettségivel, mehetne felsőoktatási intézménybe, azonban az egyetemeknek a joga és kötelessége lenne az első elvégeztt év után eldönteni, megfelel-e az adott hallgató az elvárásoknak vagy sem. Ez egy alternatív út lenne a színvonalesés megállítására, zárta gondolatait Hiller István.
