Mit láttunk:
- válogatás és feldolgozás nélkül,
- a bálákat egyenesen a depóra hordva,
- a bálahalmazokat egymásra rakva, majd kompaktorral tömörítve deponálják a hulladékot.
- Uniós forrásból, közel 5 milliárd forintból épült az a létesítmény, amelynek a bejáratánál a tábla azt hirdeti: „Befektetés a jövőbe!”
- Azon kérdésemre, hogy előírásszerűen működik-e a rendszer, a telepvezető úgy reagált, hogy nem kíván válaszolni. Vélhetően nem merte azt mondani, hogy előírásszerű a működés.
- Lehet, hogy a hulladékkezelő társulások veszteségesek, nincs elég forrásuk az előírásoknak megfelelő működtetésre.
Aggódunka Földért, a Magyarország egyik kiemelt turisztikai övezete mellett lévő területért, a környező településekért.
Ha az uniós előírások szerint működne a hulladékkezelési központ, bizonyára nem ez lenne a látvány.
Mi most csak kérdések özönét tudjuk megfogalmazni, és a környezetet féltő emberekkel együtt várjuk a válaszokat:
- Szeretnénk tudni, hogy miért nem működik a válogató? (ott jártunkkor nem működött!)
- Miért nem történik meg a helyszínen a beérkező hulladék szétválogatása, mechanikai kezelése? (A vegyesen gyűjtött szilárd hulladékból a helyszínen ki kellene válogatni a még hasznosítható anyagokat)
- Az üzemvezetés szerint a hulladék hány százaléka került átválogatásra, ha egyáltalán került?
- Hogyan lehetséges, hogy bontatlan bálahalmokban teszik a hulladékot a lerakóba?
- Előírásszerűen zajlik-e a hulladék takarása?
- (Mi alig-alig észleltük a földtakarás nyomait, a terület jelentős része fedetlen szeméttel van tele)
- Vizsgálta-e a környezetvédelmi hatóság(Fejér Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) a lerakó működését és mit állapított meg?
Nem csak a környezetért aggódunk, hanem azért is, ha nem előírásszerűen működik a rendszer, akkor az unió akár vissza is követelheti a támogatást.
Hartmann Ferenc, Katanics Sándor önkormányzati képviselők
Veszprém, 2016. április 23.