Távozzon Szijjártó és Fazekas!
Harangozó Tamás a brókerbotrány, a Quaestor-ügy kapcsán sürgette a kárt szenvedett ügyfelek azonnali kártalanítását, az MSZP ezzel kapcsolatos javaslatának elfogadását. Szerinte ha mindez a szocialista kormányok alatt történt volna, akkor "a Jobbik és a Fidesz összefogásával már lángolna Budapest". Elmondta, a két érintett kormánytag, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter politikailag már megbuktak. A kérdés az, hogy jogilag mikor vonják felelősségre őket - firtatta, egyben a két miniszter lemondását sürgette.
Hogyan kerülhetett 10 milliárdnyi közpénz a Quaestorhoz?
Burány Sándor azt kérdezte: hogyan kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? A képviselő felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyona egy szerződés alapján ide került, azt azonban nem tudni, pontosan mekkora ez az összeg. A költségvetési adatok szerint legalább három, de akár hatmilliárd forintot is Tarsoly Csabának adhattak, és emellett a külügyi tárca mintegy négymilliárdnyi államkötvénye is érintett. Azt kérdezte, milyen megfontolásból bíztak offshore-hátterű magáncégre közpénzt, mit nyertek ezzel, mert Magyarország csak vesztett. Mekkora közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quasterhoz? Kit terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a külügyi tárca elveszítette, ezzel az országot károsítva - sorolta kérdéseit.
A brókerbotrány aláássa a pénzügyi szektorral kapcsolatos bizalmat
Tóth Csaba szintén a brókerbotrányból beszélt, amely szerinte aláássa a pénzügyi szektorral és felügyelettel kapcsolatos közbizalmat is. Az egyes tárcák és háttércégeik jelentős készpénzt és értékpapírt tartottak a Quaestornál - mondta, és felidézte: a kormányfő egy hete még nem tudta megmondani, pontosan mekkora közvagyont kezelhetett a cégcsoport. Joggal merül fel a kérdés, milyen megfontolásból bízták a közpénzt a cégcsoportra, kinek milyen rendszeres előnye volt az üzletkötésekből? - firtatta.
Mi mindent súg még a miniszterelnök életösztöne?
Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett megfontoltságra lett volna szükség a Quaestor-ügyben. Értékelése szerint a kormány saját mesét gyárt, hogy mentesítse magát a felelősség alól. Felvetette azt is, hogy a miniszterelnök hogyan válaszolhatott egy nappal korábban egy 10-i levélre és miért kellett tárgyalni azzal a brókercéggel, amely kifosztotta az embereket.
Jelentés vagy életösztön???
Varga László a Külgazdasági és Külügyminisztériumot kérdezte arról, mit tartalmazott a brókerüggyel összefüggésben készült nemzetgazdasági minisztériumi jelentés, és az alapján döntött-e a KKM arról, hogy kiveszi a Quaestorban tartott közpénzt.
Belépő a Parlamentbe, belépő a kormányzati bizniszbe?
Kiss László azt feszegette, hogy kitől és miért kapott parlamenti belépőt Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője.
Mit keres a Quaestor botrányban Kiss Szilárd?
Heringes Anita arról érdeklődött, hogy Kiss Szilárd, a letartóztatásba helyezett egykori magyar diplomata vízumszerzési ügyeinek nyilvánosságra kerülése után mennyire biztonságos a schengeni vízumkiadás a moszkvai vízumközpontban. Mi lesz a moszkvai vízumközpont sorsa? - kérdezte.
A "mindenfajta emberi jognak" ellentmondó ügyészségi gyakorlatról
Az azonnali kérdések sorát nyitó Bárándy Gergely saját, előző heti, a Quaestor-ügyről szóló kérdésére tért vissza. A képviselő azt mondta, hogy akkor a válaszadó legfőbb ügyész úgy fogalmazott, hogy aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, mert ez ellentmond az emberi jogoknak.
Szavai szerint ő akkor a Quaestort vezető Tarsoly Csabának nem a tanúkénti, hanem gyanúsítottkénti kihallgatását kérte számon az ügyészségen. Megjegyezte azt is, hogy az ügyészség egyébként "mindenféle emberi jognak ellentmondó gyakorlatot folytat".
A képviselő azt kérdezte, tud-e a legfőbb ügyész arról, hogy az ügyészség és az általa felügyelt egyéb hatóságok nyomozástechnikai módszerként alkalmazzák a potenciális gyanúsítottak tanúkénti kihallgatását.
Politikusbűnözés?
Legény Zsolt elmondta, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) eljárást indított Kovács Béla jelenlegi és Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti képviselő ellen, mert a gyanú szerint visszaéltek a gyakornokok alkalmazására költhető havi kerettel, csak papíron foglalkoztatták a beosztottakat. Indítottak-e eljárást ezzel kapcsolatban a magyar hatóságok? - kérdezte.
Megjegyezte, hogy Szegedi Csanád "fantomalkalmazottja" Novák Előd országgyűlési képviselő volt, aki folyamatosan "a politikusbűnözéssel fröcsögi tele a magyar parlamentet".
Rogán Antal az offshore lovagok védőszentje?
Tóth Bertalan az azonnali kérdések végén arról faggatta a kormány képviselőjét, mi a véleménye offshore-cégek és az állam kapcsolatáról, terveznek-e adókivetést az offshore vállalatokra.
