Hogyan segíthet az EU a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci helyzetén?

„Nem törődhetünk bele, hogy a munkavállalók neme és nem az elvégzett munka határozza meg a bérezés mértékét. Ha ezt az egyenlőtlenséget elfogadnánk, akkor minden társadalmi igazságtalanságba bele kellene törődnünk, amit a leghatározottabban elutasítunk” – fogalmazott dr. Gurmai Zita EP-képviselő az Európai Parlament plenáris vitájához benyújtott hozzászólásában.

Az EP-képviselő szerint az elmúlt évtizedek határozatlan fellépése nem bizonyult elegendőnek a probléma megoldásához: az európai nők fizetése közel hatodával elmarad a hasonló munkakörben dolgozó férfiakétól. Gurmai Zita ezért mindenekelőtt a már hatályos, diszkriminációellenes és esélyegyenlőségi előírások szigorúbb számonkérését sürgette. „Szükség esetén, szankciókat is alkalmazni kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kötelező érvényű előírások nélkül nem számíthatunk előrelépésre a jövőben sem” – figyelmeztetett az EP-képviselő.
 
A legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerőpiaci helyzete az Európai Parlament keddi vitájában is napirendre került. A fiatalok helyzetéről szóló vita kapcsán, Gurmai Zita a fiatalok munkanélküliségének óriási költségeire hívta fel a figyelmet. Az EP-képviselő szerint, az uniós ifjúsági garanciaprogramról való megállapodás fontos lépés, azonban annak sikere a gyakorlati megvalósításon múlik. „Bár a munkanélküliség az európai fiatalokat – nemüktől függetlenül – nagy számban érinti, nem mehetünk el szó nélkül a fiatal nőket sújtó további nehézségek mellett sem. A munkahely bizonytalansága, vagy a várandós és kisgyermekes nőket érő hátrányos megkülönböztetés nemcsak igazságtalan, de a gazdaságnak és a társadalom egészének is károkat okoz” – fogalmazott az EP-képviselő.