Horváth egyébként arról beszélt: olyan döntést készít elő, amely lezárhatja a Városliget körüli „állóháborút”.
Horváth pártja, az MSZP népszerűségét firtató műsorvezetői kérdésre mondta azt, hogy nincs jelentősége a közvélemény-kutatási „napi pillanatfelvételeknek”, mert másfél év múlva a kérdés másként kerül a választók elé: „lesz a képzeletbeli ring jobb sarkában Orbán és bandája, (…) és a másik sarokban pedig lesz a demokratikus köztársaságpárti ellenzéknek egy miniszterelnöke, közös listája, közös jelöltjei és közös programja.”
A kifejezéstől a műsorvezető, Kárász Róbert, elhatárolódott és sértőnek nevezte, mire Horváth kijelentette: „Nem tudom másnak tekinteni azt a kormányzó elitet, akik az elmúlt 10 évben végigrabolták az országot. (…) Engem is sért az a (…) politikai tevékenység, amivel Magyarországon megcsonkították a szabadságot.”
Úgy folytatta: mivel 1956 október 23. a szabadság napjaként íródott be a magyar történelembe, „akkor meg kell emlékezni arról, hogy szégyenletes, hogy egy ilyen politikai csapat vezeti Magyarországot, amely sárba tiporja a szabadság eszméjét”.
Saját zuglói polgármesteri és Karácsony Gergely főpolgármesteri munkáját az önkormányzati választások óta eltelt egy évben „négyes fölére” értékelte (Karácsony saját magának egy interjúban „négyes alát” adott). Horváth azt mondta: nem tudott minden kitűzött eredményt időarányosan elérni, és ebben nagyon nagy szerepe volt a koronavírus-járványnak.
A Városligetről azt mondta: „az egy állóháború”, mert bár mind Budapest, mind Zugló új vezetése egyértelművé tette: nem épülhet semmilyen új épület ott, ami korábban nem készült el, „a kormány folyamatosan feszíti ezeket a kereteket”.
Ezért Zugló polgármestereként olyan döntést készít elő néhány héten belül, „hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra lezárjuk, és Budapest és Zugló visszakapja azt, ami jár”.
A Biodómól azt mondta: kormányzati projekt volt, a kormánynak kell befejeznie; bár a helyzet „kissé zavaros”, mert nem tudni, kell-e a vajon a fővárostól kiegészítő forrás hozzá, vagy kormány befejezi a munkálatokat, „zsiráftól az oroszlánig minden bekerül a helyére”, s utána visszakerül a főváros tulajdonába, „vagy pedig úgy gondolják, hogy „akkor az Állatkerten belül ők még egy kalandparkot működtetnek”.
Rámutatott: az Állatkert, melynek területén a Biodóm áll, a főváros tulajdona, de a Biodóm szakmai programját a kormány hagyta jóvá még a Tarlós-érában. Az árát „kormányközeli vállalkozók” az eredeti 7,5 milliárd forintról föltornászták 43 milliárd forintra, a befejezéshez kell még 16-18 milliárd forint, és ha a kormány minden eddig megítélt forrást biztosít, akkor is van a költségvetésében egy 5-6 milliárd forintos lyuk.
A főváros „nem hajol el a feladat elől, megcsinálja”: készen áll arra, hogy a kormány korábbi döntései alapján rendelkezésre álló forrásokat kiegészítve befejezze a Biodómot – jelentette ki Horváth.
A Lánchídról azt mondta: egy 25-30 milliárdos hídfelújításhoz adott „nagyvonalú” 6 milliárdos kormányzati kiegészítés nem oldja meg a problémát.
Kiemelte: a budapestiek naponta 20 milliárd forint adót fizetne be, de ennek a főváros és kerületei csak 2,5%-át kapják vissza, ebből kell kigazdálkodni minden közfeladatot.
Horváth azt mondta: a kormány súlyosbodó forrásmegvonása az önkormányzatoktól nem azok új vezetésének szól, hanem mert „Orbán Viktor fideszes kormányzata valójában a kezdetek óta utálja az önkormányzatiságot, és lépésről lépésre szorítja ezt vissza”.
Ehhez járul egy „speciális irigység”: hogy míg a járvány kitörésekor a kormány „pipogya módon tehetetlenkedett”, az önkormányzatok léptek, és maszkkal, fertőtlenítővel és információval látták el lakosaikat.
„Gondoskodtunk a mieinkről, akikért felelősségért tartozunk” - mondta Horváth -, míg a kormánynak még hetekig tartott, mire eljutott odáig, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket megpróbálta beszerezni, és a lakosságnak széles körben azóta sem biztosította őket.