A rendszerváltás követő magyar külpolitika egyik alapvetése volt és maradt a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, ápolása és fejlesztése. Ennek keretében született meg Antall József kormánya idején a magyar-ukrán alapszerződés, majd a Horn Gyula vezette kormány idején a magyar-szlovák és magyar-román alapszerződések.
Az MSZP ellenzékben is minden alkalommal készen állt az ország és a magyar nemzet érdekeit szolgáló konstruktív együttműködésre. 1990-1994 között ellenzékből támogatta a magyar-ukrán alapszerződés létrehozását. Nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül aktívan elősegítette a közép-európai magyar nemzettestek számára kulcsfontosságú európai kisebbségvédelmi eszközrendszer kiépítését az Európa Tanács és az EBESZ keretében.
Az alapszerződések egyértelműen pozitív hatással voltak térségünk stabilitására, egyben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarság legitim képviselői először Romániában, majd pedig Szlovákiában kormányzati tényezőkké váljanak. A magyarság a kormányzati pozícióban mindkét országban jelentősen előmozdította a magyar nemzeti közösségek helyzetét, hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság elmélyítéséhez, az európai uniós integrációhoz, s a szülőhazája és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok erősödéséhez. Az alapszerződések emellett nemzetközi jogi alapokat teremtettek Magyarország számára a külhoni magyarok jogai mellett történő fellépésre, illetve előmozdították hazánk NATO és az EU csatlakozását is.
A jelenlegi kormánypártok a magyar-szlovák alapszerződés parlamenti vitájában úgy érveltek, hogy az alapszerződés növelte az instabilitást magyar-szlovák viszonylatban és az a szlovákiai magyarság számára semmi kézzelfogható eredménnyel nem jár. A Fidesz-frakció egyhangúan tartózkodó szavazattal utasította el a szerződést. Úgy értékelték, hogy két nemzet reális érdekeken nyugvó együttműködésén kell gondolkodni, azon, hogyan mozduljon ki a viszony a holtpontról, s nem szabad a rossz alapszerződés kijelölte úton maradni.
A Fidesz húsz éves álláspontját feladva a Külgazdasági és Külügyminisztérium tegnapi nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Magyarország és Szlovákia között kötött alapszerződés egy fontos nemzetközi jogú dokumentum, amely jól szolgálja a két ország közötti együttműködést. A tárca nyilatkozata szerint az alapszerződés megteremtette az együttműködés kereteit és alapjait a kétoldalú kapcsolatrendszer minden területén, egyebek mellett az egymás országaiban élő nemzeti kisebbséghez tartozók jogainak védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások rögzítésével. Reméljük, hogy ez az alapszerződésekre építő, pozitív elmozdulás a kormány szomszédos országokkal ápolt kétoldalú kapcsolataiban a jövőben a gyakorlatban tetten érthető lesz.
Tóbiás József
az MSZP elnöke
