Tantervet ugyanis csak szeptemberben lehet bevezetni, de ha csak 2021-ben kerülne erre sor, a NAT első tanévének második fele az országgyűlési választási kampány és a választás időszakára esne.
„Azt gondolom, hogy ezt nem akarták, mert hogy ennek a bevezetése nem lesz problémamentes, az a legkevesebb, amit el lehet mondani” – mondta az MSZP korábbi oktatási és kulturális minisztere.
Az időzavar oka, hogy „nagyon hosszú ideig nem csináltak semmit, mert vagy nem tudták megszervezni, vagy nem jutott eszünkbe semmi”, majd az általuk felkért neves akadémikus vitaképes anyagát „gyakorlatilag kidobták az ablakon”.
Hiller jelképesnek nevezte, hogy a kormány január utolsó napján, egy pénteken este 10 órakor tette közzé a legutóbbi változatot, a parlamenti vitát pedig utolsó napirendi pontként „tényleg az éjszaka homályában folytattuk le”.
Visszautasította, hogy az úgymond „hazafias NAT” és a „nemzetközi nihil” közötti ideológiai vitának állítsák be a NAT elleni tiltakozást.
„Ez nemcsak megtévesztő, hanem kimondottan hazug” – jelentette ki.
Kifejtette: nem ideológiai, hanem szemléletbeli a vita. A tiltakozók világfelfogása és ideológiája nagyon sok tekintetben különbözik egymástól, de a gyermekek, a diákok összekapcsolják őket.
A legjobb állami, egyházi és alapítványi fenntartású gimnáziumoktól a tudományegyetemek számos tanszékéig „a legkülönbözőbb gondolkodású tudósok” és tantestületek egyetértenek abban, hogy ez a NAT „nemhogy nincsen rendben, hanem káros”.
A kormány minden kritikát támadásnak fog fel és ellenségnek tekint minden álláspontjától eltérő vélekedést, de most „a legkülönbözőbb irányból jön kritika. És ez, hogy úgy mondjam, nem az ellenség hangja. Hát ne gondolják, hogy az ország legjobb középiskoláinak tanárai, azok ellenségek!” – intette a kormányt.
Hozzátette: a tanárok nem a politikában akarnak részt venni, csak azt akarják, hogy a gyerekek jobbat tanuljanak, hiszen jobbat érdemelnek.
A jelenlegi, csak a könyvnyomtatás elterjedéséhez fogható jelentőségű, elképesztő sebességű tudásátadás-átvételi változás során kritikai szemléletmódra van szükség, hogy az „őrült mennyiségű” információból ki lehessen válogatni az egyén számára hasznosat – mondta.
„Az egyik vélekedés azt mondja, hogy az iskola igazából a hatalom kontrollja alatt álló nevelő intézmény. (…) Tudáskonzerveket gyártanak és azt mondják, hogy ez van, ezt eszed. Van egy másik felfogás, ezt vallom én is, amelyik azt mondja, hogy tanítsd meg gondolkodni” – magyarázta, hozzátéve: a nemzeti büszkeséget bemagoltatni nem lehet, de bármilyen tárgy tanítása során meg lehet értetni, be lehet fogadtatni.
Az MSZP országgyűlési képviselője, a Parlament olasz-magyar baráti társaságának elnöke kitért az olaszországi koronavírusjárvány-helyzetre is. Azt mondta: „mi, akik imádjuk Itáliát”, „a saját aggodalmak mellett is gondolunk rátok, és veletek vagyunk, és reméljük, hogy minél gyorsabban túl lesztek rajta.”
