Igazi csoda

Nyakó István az MTI-nek hétfőn úgy nyilatkozott: a Fidesz már az új egyházügyi törvényjavaslat elfogadásával is csodát tett, hiszen "másodszor is belelépett ugyanabba a folyóba". Hasonló jelenségként értékelte, hogy a parlamenti szakbizottság KDNP-s elnöke hétfői sajtótájékoztatóján olyan elismerési kérelmekről számolt be, amelyek még a jelenleg hatályos törvény elfogadása, vagyis az egyházzá nyilvánításhoz szükséges feltételek törvényi rögzítése előtt érkeztek, és a korábbi, az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályt vették alapul.

Lukács Tamás sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy megkezdődhet az elismerés iránti kérelmet benyújtó egyházak akadémiai vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ezzel foglakozó bizottságában.

Nyakó István erre reagálva közölte: megérti a sietséget, hiszen a hírek szerint tizenöt amerikai szenátor érkezik Magyarországra, hogy tanulmányozza az egyházügyi törvényt. Tudomása szerint ugyanakkor a parlament egyházügyi bizottsága olyan beadványokat is elismerési kérelemnek vett, amelyekben egyházi vezetők bírálták a kormánypártok által elfogadott korábbi jogszabályt.

Nyakó István az MTI kérdésére arról is beszélt, javasolni fogja, hogy pártja ne vegyen részt a vallási közösségek parlamenti minősítésében. Mint mondta, a bizottsági vitában ott lesznek majd, és arra is kíváncsiak, hogy az MTA mely egyházak elismerését javasolja, mindamellett nagy bátorságnak tartják, hogy a tudósok ilyen kérdés eldöntéséhez adják a nevüket.

Kitért arra is, az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy a végső döntést a parlament hozza meg az egyházak elismeréséből, és változatlanul az egyházügyi törvény visszavonását követeli.

Az év végén elfogadott jogszabállyal ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat, amelyeket a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Azok a vallási közösségek, amelyek nem kerültek bele ebbe a listába, de tavaly december 20-ig kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament.     A többi, korábban egyházként működő, de újbóli nyilvántartásba vételét nem kezdeményező vallási közösség egyesületként működik az év elejétől. Ugyanakkor e szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget ír elő a törvény, amelynek alapján 2012. február végéig kezdeményezniük kell az egyesületként történő nyilvántartásba vételüket. Ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.     Az akadémia bizottság azért jött létre, mert az egyházügyi törvény szerint az emberi jogi kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását kéri arról, hogy teljesülnek-e az egyesületek egyházzá nyilvánításához szükséges, a szervezetek tevékenységével, tanításával és múltjával kapcsolatos feltételek, amelyeket a törvény előír. A feltételek között szerepel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon.