Igazságtalan a költségvetés, nem támogatjuk a zárszámadási törvényt

Igazságtalan a költségvetés, nem támogatjuk a zárszámadási törvényt
Romlott a versenyképesség; egyre többféle adó van; kell a fizetésemelés. Magyarország 2014-es központi költségvetésének végrehajtásáról, vagyis a zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg szerdán az Országgyűlés.

Burány Sándor országgyűlési képviselő vezérszónoki felszólalásában kifogásolta, hogy nemzetközi összevetésben is átláthatatlan a hazai költségvetés és gigantikus házikassza áll a kormány rendelkezésére.

A szerdai parlamenti ülésnapon elhangzott értékelése szerint a jó gazdasági mutatók egyszeri kedvező folyamatokon alapulnak, például az uniós kifizetési ütem gyorsításán, az agrárszektor eredményein és az olaj világpiaci árának csökkenésén. Azt is mondta: romlott a versenyképesség, több és többféle adót kellett fizetni, az állam működésére szánt számok pedig nem visszafogottak.

Az ellenzéki politikus társadalmi szempontból igazságtalannak minősítette a tavalyi költségvetést, szerinte a kormány azoknak a terheit csökkentette, akik a legjobb helyzetben vannak. Az emberek 20 százaléka jár jól, 80 százalék viszont napról napra él - összegzett.

Frakciótársa, Tóth Bertalan szerint pedig a költségvetés egy fordított Robin Hood-mese, a személyi jövedelemadó torz rendszere a magas jövedelműeknek kedvez.

Bírálta, hogy a szociálpolitikai kiadásokra a tervezettnél is kevesebbet költött a kormány. Azt mondta: az emberek nemcsak a kormány pénz- és hataloméhségét érzik a bőrükön, hanem azt is, hogy elveszik az esélyt a társadalmi felemelkedéstől.

A szocialista politikus kijelentette: fizetésemelésre, nettó 100 ezer forintos minimálbérre, és a minimálnyugdíj nettó 50 ezer forintra emelésére van szükség. 

Az MSZP-s képviselők közölték: nem támogatják a zárszámadási törvényt.


Vidékrombolás helyett vidékfejlesztést!

Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa a kormány mezőgazdaság-politikáját bírálva azt mondta: vidékfejlesztő, nem pedig vidékromboló agrárpolitikára lenne szükség.

Kritizálta az ágazati támogatáspolitikát, és ennek a számlájára írta, hogy ma Magyarországon több a hízómarha, mint a fejős tehén, ami szerinte hibás szerkezeti változtatás.

Gazdátlan területnek nevezte a víziközmű-társaságokat, majd szólt az élelmiszeriparról is, ahol szerinte ha a kormány a kisembereken akarna segíteni, a baromfihús áfáját is 5 százalékra kellene csökkentenie.

A szelektív társadalompolitika újabb költségvetési lenyomata látható
    
Bangóné Borbély Ildikó úgy értékelte, hogy a szelektív társadalompolitika újabb költségvetési lenyomata látható a zárszámadásban. A jobb helyzetű családoknak többet ad, a többieknek csak csurgat, és a kormány újabb forrásokat vont el a legszegényebbektől - tette hozzá.

Mint mondta, a jóléti szolgáltatások finanszírozása az előző évhez képest a GDP 30,9 százalékáról 28,7 százalékra csökkent, ez a szociálpolitikára, a szociális ellátásokra, a családtámogatásokra, a nyugdíjra, a munkanélküli ellátásokra jutó kiadások mérséklődéséből adódik. Szakértőkre hivatkozva bírálta a családtámogatási rendszert, mert azzal a családok 70 százaléka nem jár jól.

Gúr Nándor úgy látta, hogy tavaly több okból is szerencsés volt a magyar gazdaság. Az uniós kifizetéseket csúcsra járatták, a mezőgazdaság jó évet tudott maga mögött, pénzpiaci bőség volt, illetve megfeleződött az olaj és a gáz világpiaci ára - sorolta a tényezőket. Szerinte ilyen körülmények között a 3,5 százalékos GDP-növekedés nem tekinthető túlságosan nagy eredménynek, és abban a kormánynak sem volt jelentős szerepe.

A képviselő azt firtatta, hogy ha a kormány szerint nőnek a bérek, akkor az adóhivatal szerint miért haladja meg az 1,3 milliót a minimálbért vagy annál kevesebbet keresők száma.    

Mesterházy Attila is külső tényezőkkel magyarázta a jól sikerült költségvetést, de szerinte a mostani pálya nem fenntartható. Szóvá tette, hogy a pozitív gazdasági teljesítményből a kiváltságos kevesek, a gazdagok részesültek, vagyis nem csökkent az egyenlőtlenség. A jó foglalkoztatási statisztikákat jelentős mértékben a közmunkának köszönhetők - mondta.

A szocialista politikus elmondta, nem örül annak, hogy Magyarország lényegében egy összeszerelő üzem, és hogy a kormány politikája arra irányul, minél kevésbé intelligens társadalmat hozzon létre.

Csökkentek a gyógyulás esélyei
    
Tukacs István szerint a költségvetés egészségügyi fejezete nem alkalmas arra, hogy feltárja, hogyan változott a szakdolgozók bére. Bírálta, hogy csökkent az ágazati forrás, különös tekintettel a gyógyító-megelőző kasszára.

Sem a bérek, sem az eszközellátottság, sem a finanszírozás területén nem volt áttörés - összegzett a politikus, aki a problémák közé sorolta az elvándorlást, a hálapénzt, a dolgozók életkorát és a várólisták hosszát.

Azzal, hogy az állam kevesebb ágyat finanszíroz, csökkentek a gyógyítás esélyei - vélekedett, megjegyezve: 2014-ben nem történt meg a kórházak pénzügyi stabilizálása sem.

Nem elégségesek a honvédségi források

Demeter Márta szerint a zárszámadás szomorú képet mutat a honvédség helyzetéről. Azt a képviselő olyan stratégiai területnek nevezte, amelyre több forrást kellene biztosítania a kormányzatnak.

Ezzel szemben az elmúlt években folyamatos forráskivonás jellemezte a honvédség büdzséjét, a katonák létszáma is csökkent. Megjegyezte: az állomány körülményei nemcsak bérfejlesztéssel javíthatóak, fontosnak tartotta a többi közt képzésüket is.

A honvédség költségvetésének alig több mint 13 százaléka megy fejlesztésre, annak jó részét is a Gripenekre költik - kifogásolta.

Demeter Márta kérdésesnek ítélte a legénységi állomány létszámcsökkenésének orvoslását, és közölte azt is: az illetményfejlesztés során a közalkalmazotti státuszban dolgozók jövedelembővítésére is figyelni kellene.

A helikopterekről szólva egyértelműnek nevezte, hogy azok mind katasztrófavédelmi, mind szállítási feladatokra felhasználhatók. Az állampolgárok biztonságának garantálása miatt lenne szükség azokra - hangsúlyozta -, ám forrás még mindig nincs rájuk.

Fizetésemelést!

Gúr Nándor  a dolgozói bérek növelését szorgalmazta. A reálbér-emelkedésnek szerinte a többség nem haszonélvezője, ezért a munkahelyteremtés mellett a legkevesebbet keresők jövedelmének növelésére tett javaslatot.

Kijelentette: a foglalkoztatás bővüléséről legfeljebb statisztikai értelemben lehet beszélni, a közfoglalkoztatottak ugyanis nem járulnak hozzá a társadalmi többlet megteremtéséhez. Eközben még azt a pénzt sem kapják meg, amit 2010-ben kaptak - jegyezte meg. Szerinte a kormányzat 2014-ben sem tett a termelő munkahelyek létrehozásáért.

Kifogásolta azt is, hogy nem javult az államháztartás átláthatósága, miközben az állam működési költségei emelkedtek.

Kitért arra is, hogy olyan kormányzati ígéretek voltak, például a radikális adócsökkentésről, amelyek nem teljesültek, ugyanakkor csaknem 30 új adót vezettek be és több ezer milliárdos terhet zúdítottak a lakosságra és a vállalkozásokra. Felidézte azt is, hogy egymillió új munkahelyet ígértek 10 év alatt, de több mint 5 év alatt a gazdaságban csak 50-60 ezer munkahelyet teremtettek. A közfoglalkoztatásba nem "beragasztani" kell az embereket, akik valós munkatevékenységet nem végeznek, hanem olyan feladatokat kell ellátni, amelyek a köz részéről pozitív visszaigazolást nyernek.

Ha ilyen hatásfokkal dolgoznak, jobban jár az ország, ha nem csinálnak semmit - fogalmazott. Célként jelölte meg, hogy 150 ezer nettónál senki ne keressen kevesebbet, szerinte ezen kellene munkálkodnia a kormánynak.

Bangóné Borbély Ildikó azt kérdezte, hogy ha a kormány annyira jól teljesített az elmúlt években, akkor hogyan lehet még mindig gyermekszegénység Magyarországon.

Mesterházy Attila kijelentette, nem igaz az az állítás, hogy a jelenlegi kormány családbarát lenne. Az adókedvezmények jelentős részét a családok nem tudják igénybe venni, mert nem rendelkeznek akkora összegű havi jövedelemmel - szögezte le.

Az MTVA-nak ki kellett volna gazdálkodnia az adósságot

Szakács László, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy 2011 óta az MTVA és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) több mint 700 milliárd forintot költött. Az MTVA egy akkora költségvetésű intézmény, amelynek ki kellett volna tudni gazdálkodni azt a 47 milliárdos adósságot, amellyel most megterhelik a központi költségvetést - mondta.

Szerinte egyébként azért kap jelentős költségvetési forrást az MTVA, mert "szükség van egy politikai propagandagépezetre".

Megjegyezte egyúttal, hogy az NMHH költségvetésében tartalékként szerepeltetett összegeket is lehetett volna az MTVA hitelére fordítani.

A rendkívüli helyzetre előirányzott keret növelésére rátérve Szakács László farizeusnak nevezte a kormányt, mert - idézte fel - az MSZP-nek már júliusban volt javaslata arra, hogy egy ekkora összeget csoportosítsanak át, de ne egy "nagy kalapba", hanem célzottan, a rendőrség és a bevándorlási hivatal megerősítésére.

Az MSZP mindezek miatt nem támogatja a törvényjavaslatot - közölte.

Szolidaritási nyilatkozat

2020-07-10 14:04