Továbbra sem lehet semmi biztosat tudni azzal kapcsolatban, hogy milyen hitelfelvevői körre terjeszti ki a fix árfolyamú árfolyamgát igénybevételének lehetőségét a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya két nap alatt sem tudott választ adni arra, hogy csak a lakáscélú vagy a szabad felhasználású jelzálog-hitelezettek is reménykedhetnek a tőketartozás-csökkentő megoldás igénybevételében.
Az adósmentés ugyanakkor kizárólag a devizahitelesekre vonatkozik, miközben a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint június végére egy év alatt 8,5 százalékkal, 78 milliárd forintra nőtt a minimum 30 napos késedelembe esett forintalapú (támogatott és piaci alapú ) lakáshitel-állomány. A problémás devizaalapú lakáshitelek növekedése ugyanezen időszak alatt 23,3 százalék volt, itt azonban az árfolyam is korrekciós tényező lehet.
Beszédes adat, hogy az adott kölcsön teljes kinnlevőségére vetítve a piaci alapon felvett forint-lakáshitelek 9,7 százalékát már több mint 90 napja nem törlesztik, ugyanez a mutató pedig a devizahiteleknél 8,52 százalék volt június végén. Azok is pórul jártak tehát, akik hallgattak a − kevés − figyelmeztető szóra és az árfolyammozgástól mentes, viszont drágább konstrukciót választották. Előrelátásuk "jutalma", hogy most sem jár nekik központi segítség.
A jegybanki statisztika alapján, miközben a törlesztéssel késő deviza-lakáshitelesek aránya a 90 napon túli késedelem felé tolódik − a rövidebb ideje tartozók hitelállománya csökken −, vagyis az újratermelődés (a júniusi adatok szerint) lassulni látszott, addig a forinthiteleseknél éppen ellenkező tendencia figyelhető meg: a 30−60 nap közötti késedelmek aránya 70 százalékkal nőtt, ezen belül a támogatott forinthitelt fizetni nem tudók állománya 81 százalékkal bővült.
A vizsgált időszak végén a forintalapú lakáshitelek 94,5, a devizahitelek 87,7 százalékát törlesztették időben vagy maximum 30 napon belül. A már említett szabad felhasználású hiteleknél az állományra vetítve ugyancsak rosszabb mutatókkal bír a forintoldal: a hitelek 15,6 százaléka csúszott 90 napot meghaladó késedelembe, míg a devizaalapú konstrukcióknál ez az arány 14,7 százalék volt június végén. A trendek ugyanakkor egyértelműsítik, itt is hamar átfordul a helyzet, ráadásul az is torzít, hogy a piacon tízszer annyi szabad felhasználású devizahitel van, mint forintalapú.
Minimum 90 napot késő hitelek aránya (százalék)* 2010. VI. 30. 2011. VI. 30.
forint, piaci 14,43 9,67
forint, támogatott 2,09 1,84
devizaaalapú
5,47 8,52
*az adott hitel teljes állományára vetítve
Forrás: MNB
Nagy László Nándor
Az eredeti interjú az alábbi linken olvasható:
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ijeszto_adat_jott_a_forinthitelesek_is_segitsegre_szorulnak.495679.html
Napi Gazdaság
2011. szeptember 15. 11:40
Ijesztő adat jött - a forinthitelesek is segítségre szorulnak
Számottevően nő a nem fizetők aránya a forintalapú hitelek felvevői között is, azaz nemcsak az árfolyam, hanem a megnehezült gazdasági körülmények is a mostani hitelválság okai között szerepelnek. A forint-lakáshitelek 9,7 százalékát már több mint 90 napja nem törlesztik, ugyanez a mutató pedig a devizahiteleknél 8,52 százalék volt június végén.
