A javaslatot eredetileg Szász Károly PSZÁF-elnök vetette fel. A felügyelet azt javasolta, hogy a belépési határidők módosítgatása helyett az árfolyamgát addig legyen nyitva, amíg az összes devizaalapú jelzáloghitel ki nem fut. A kormány az elképzelést a pénzintézetek ellenkezése miatt előbb
nem támogatta, majd alig pár héttel később változtatott álláspontján, és mégis a törvény módosítását kezdeményezte.
Az MSZP viszont azt javasolta, hogy a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényből töröljék a 2017. június 30-ai véghatáridőt azért, hogy a belépés időpontjától függetlenül minden jelentkező adós 5 évig élhessen az alacsonyabb törlesztés lehetőségével.
Legnagyobb meglepetésünkre a kormánypárt elfogadta a bizottsági ülésen korábban még nem támogatott módosító indítványunkat. Örömteli, hogy a konstrukciónak ebben a formában már nincs lejárati határideje, az árfolyamgát tehát addig lesz nyitva, amíg az összes devizaalapú jelzáloghitel ki nem fut.
Más kérdés, hogy a bajba jutott devizahiteles családok többségén a "végtelenített" árfolyamgát sem segít. Nekik ugyanis eddig sem a gáttal volt bajuk, hanem az árfolyammal.
Simon Gábor,
a Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke
Tóth Csaba,
országgyűlési képviselő
Ilyen nincs, és mégis van
Hétfőn tárgyalta a parlament az árfolyamgátról szóló tervezetet. Ebben az állt, hogy a kormány a belépési határidőt hatályon kívül helyezi. (Az árfolyamgátat eredetileg 2012 végéig igényelhették az adósok, de a gyér érdeklődés miatt már kétszer meghosszabbították a jelentkezési határidőt.)