Ítéletidőben, de idén is megtartották Miskolcon a hagyományos fáklyás felvonulást a szocialisták. Az MSZP politikusai és a párt szimpatizánsai csütörtökön délután az Erzsébet téri Kossuth szobornál gyülekeztek.
A rendezvény első szónoka Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke volt. Kijelentette: a saját maguk által fülkeforradalomnak nevezett 2010-es választáson hatalomra jutó fideszes politikusok az elmúlt három év során „meggyalázták a valódi forradalmat, a márciusi ifjak törekvéseit és emlékét, a forradalom lángját". Regnálásuk óta ugyanis mindenben az ellenkezőjét teszik annak, amit tenniük kellene. Az emberek többsége ugyanakkor tudja, hogy mi történik ebben az országban, s képesek arra, hogy a 2014-es választásokon elzavarják ezt a kormányt. Szerinte az MSZP-nek, mint a demokratikus ellenzék legnagyobb és legerősebb pártjának felelőssége van abban, hogy a kormányváltás érdekében mindent elkövessen, azaz elérje, hogy megfelelő alternatívát állítson a Fidesszel szemben.
„Mi nem a hatalmat akarjuk, mi szolgálni akarunk. Ezt kellene tennie a Fidesznek is. Ha viszont nem képesek szolgálni ezt a népet, ezt a nemzetet, akkor menjenek, keressenek maguknak más elfoglaltságot!" – jelentette ki.
A szocialisták alelnöke a 165 évvel ezelőtt elfogadott követelések, a híres 12 pont aktualizált változatában egyebek mellett követelte „a Fideszt kiszolgáló közmédia átalakítását, a cenzúra eltörlését, az ország és nem a haveri cégek érdekeit szem előtt tartó felelős minisztériumokat", s azt is, hogy minden, még a legszegényebb magyar állampolgár érdekében is cselekedjen az Országgyűlés.
Veszélyes fegyverekkel kell szembe nézni
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt hangsúlyozta: a szabadságot csak az tudja megélni, aki egyáltalán meg tud élni, a szabadság nemcsak jogokat, de biztonságot és lehetőségeket is jelent, ugyanakkor egyre többen vannak, akiknek egyikből sem jut elég.
A pártvezető úgy fogalmazott: március 15-e jóval több, mint a magyar történelem egyik legfelemelőbb eseményének emléknapja. Mint mondta, "ilyenkor nemcsak emlékezünk a szabadság kivívására, hanem újból és újból ünnepeljük és megéljük magát a szabadságot is". Ma "szabadságunkat egyrészről a gazdasági lecsúszás és a növekvő elszegényedés, másrészről a magyar demokrácia és a jogállam eltiprásának veszélye fenyegeti" – fogalmazott.
Kijelentette, hogy 165 évvel ezelőtt a szabadság híveinek szuronyokkal kellett szembenézniük, ugyanakkor ma az ellenfelek fegyvere a populizmus, a nacionalizmus, a megosztás és a félelem. Szerinte 1848 azt üzeni a mának, hogy a szabadságot és a demokráciát nem elég kivívni, azért mindig küzdeni kell. "Hát küzdeni fogunk, elszántan, keményen és állhatatosan" – tette hozzá, hangoztatva azt, hogy amíg van joguk a választásra, addig van esélyük a változtatásra.
Hangoztatta azt is, hogy pártja megerősödött, és egy év múlva, a választások után újra megerősítik a demokráciát és Magyarországot. Szólt arról is, hogy a magyar nép fejlődést és szabadságot akar, igazságos, európai Magyarországot.
Vécsi István, a közelmúltban megalakult Közmunkás Szakszervezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy 165 évvel ezelőtt, 1848-ban vállvetve küzdöttek a szabadságért és az igazságért a polgárok és a munkások, s ezért mindmáig büszke rájuk minden magyar. Táncsics Mihály 1848 áprilisában Munkások Újsága címmel hetilapot adott ki, amit a munkássághoz és a parasztsághoz címzett. Ez az esztendő tehát a magyar és az európai baloldal kiemelkedő és aranybetűs éve volt. Az általuk megfogalmazott célok egy része azonban még mind a mai napig aktuálisak, hiszen a jelenlegi kormányzat kifejezetten szegényellenes politikát folytat, a félelem légköre, a kilátástalanság uralja az országot. Az embereknek nincs munkájuk, akiknek meg van, azok az elbocsátástól félnek.
A város "fura urai" tönkre teszik Miskolcot
Dr. Simon Gábor, az MSZP miskolci elnöke – miközben hangoztatta, hogy az MSZP felhívására a miskolci demokratikus politikai szervezetek közül a Demokratikus Koalíció és az Együtt 2014 is csatlakozott a párt demonstrációjához – azt mondta: a helyszín, ahol most állnak, az ország első egész alakos köztéri Kossuth szobra, az ellenállás mementója. Az 1848-as forradalom 50. évfordulójára állították fel a miskolciak, s döntésükkel, a közadakozással nem kevés borsot törtek az akkor regnáló hatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia nagyurainak orra alá.
Most, március 14-én a miskolci demokraták szintén a forradalomra, annak szellemére emlékeznek, de ők is demonstrálnak az önkény, a magáról megfeledkezett, diktatórikus hatalom ellen. „Vajon mit szólna például Kossuth, akinek a szobra előtt állunk, ahhoz, hogy a város önkormányzatának lapja a Fidesz szórólapjává silányult?" – tette fel a kérdést a szocialista politikus.
Hangsúlyozta azt is, hogy noha 1848-ban a közös teherviselés volt az akkori forradalmárok egyik fő követelése, addig ma még mindig ezzel a problémával küszködünk. Hiszen hogyan lehetne közös teherviselésről beszélni, amikor a jelenlegi hatalomnak ez nem mond semmit, emblematikus miskolci figurája pedig „belemondja a kamerába, hogy 47 ezer forintból meg lehet élni".
Szerinte ma a város – mint fogalmazott – „fura urai" tündérmesét vizionálnak, miközben a nyilvánvaló gondokat, az egyre nagyobb kilátástalanságot, nyomort, az egyre több éhezőt, az elvándorlást megpróbálják az „elmúlt 8 évre kenni". Csakhogy a helyzet az – mondta dr. Simon Gábor –, hogy ebből az elmúlt 8 évből 3 már az övék, ám ez a három év a nyomába sem érhet annak az ötnek, amikor is az előző, szocialista városvezetés felújította, fejlesztette, élhetőbbé tette a várost.
"Nem akarunk Miskolcról elmenni!"
Dr. Varga László, az MSZP miskolci ügyvezető elnöke a fejlődést, a szabadságot, és az igazságosságot követelte Miskolc, a miskolciak számára. Ma ugyanis semmiféle fejlődés nem tapasztalható a városban, a jelenlegi, fideszes vezetés még a szocialistáktól megörökölt beruházásokat sem tudják normálisan befejezni, nemhogy újakat indítani. Nincs szabadság sem, hiszen például az önkormányzati, vagy állami intézményvezetők, az ott dolgozók nem merik a véleményüket felvállalni, elmondani: félnek, hogy kirúgják őket. És igazságosság sincs, hiszen az államnak segítő kezet kellene nyújtania a komoly gazdasági bajokkal is küszködő térségeknek, ám a jelenlegi kormányzat ezt nem teszi meg.
Mindezek pedig oda vezetnek, hogy a fiatalok kénytelenek a városból, a térségből elvándorolni, máshol keresni a boldogulást. „Mi nem akarunk innen elmenni. Itt akarunk élni, mert szeretjük a városunkat, szeretjük Miskolcot!" – jelentette ki. A szocialista politikus hangsúlyozta: nagyon sokan éreznek így, s az MSZP azért dolgozik, hogy ezek az emberek ne csak sokan legyenek, hanem elegen is ahhoz, hogy a 2014-es választásokon megbuktassák a jelenlegi rezsimet.
Gurmai Zita Európai Parlamenti képviselő felszólalása után a demonstráció résztvevői – fáklyát gyújtva – a Széchenyi utcán és a Kossuth utcán át a Deák térre, Deák Ferenc szobrához vonultak, ahol Papp Zsolt szólt. Innen a Palóczy utcán át Szemere Bertalan szobrához meneteltek, itt Klimon István, Kazincbarcika alpolgármestere köszöntötte a demonstrálókat. Végül a Városház téren keresztül visszaérkeztek a Kossuth szoborhoz, ahol Nyeste László, az MSZP mezőkövesdi elnöke és Nyakó István országgyűlési képviselő mondott rövid beszédet.
