Nemény András először az országgyűlésnek egy hete benyújtott alkotmánymódosítást részletezte. Mint mondta, az időpont sem volt véletlen, hiszen a szakszervezeti vezetők a következő napokban egy találkozón vettek részt, távollétükben pedig lényegesebben könnyebben átment a módosítás.
Mire költötték a magán-nyugdíjpénztári vagyont?
Ami egyébként a rokkantnyugdíjasok és korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók szerzett jogainak eltörléséről szól. Nemény szerint cinikus Lázár János Fidesz frakcióvezető érvelése, aki azt mondta, hogy szükség van az 50-es éveikben járó nyugdíjasok tapasztalataira, ezért kell őket visszahívni a munkába.
Nemény: Alkotmányos jogot törölnek el...Nemény kijelentette, valójában alkotmányos jog, a szociális biztonság csorbításáról van szó, hiszen már megszerzett jogokat vonnak vissza. És azért alkotmánymódosítással, mert a Fidesz szerint ezt nem vizsgálhatja az alkotmánybíróság. Az MSZP szerint viszont igen, hiszen alkotmányt sért a megszerzett szociális jogok visszamenőleges módosítása.
A képviselő idézte Orbán Viktort, a miniszterelnök korábban azt mondta, hogy csak a folyó bevételekből fogják finanszírozni a nyugdíjakat. Nyilvánvaló, hogy ez nem megy, ezért akarják csökkenteni a nyugdíjasok számát. Nemény feltette a kérdést, hogy akkor mire költötték a magánnyugdíj-pénztári vagyont, hiszen azt ígérték, abból egészítik ki az állami nyugdíjakat.
Dolgozni, de hol?
Idézte Demeter Ervint is, aki még a kormányváltás előtt azt nyilatkozta, hogy nem lehet megvonni a korkedvezményes nyugdíjakat. Most mégis ezt csinálják. Tulajdonképpen ugyanazzal a módszerrel, mint már sok minden mást, az állammal kötött szerződést módosítják, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Ráadásul a lépés sérti a társadalmi szolidaritás elvét, és az aktív munkavállalók érdekeit is.
Ugyanis a munkaerőpiacon helyet kell találni a nyugdíjból visszatérők számára, kérdés, kinek a helyére kerülnek majd. A törvény ugyanis csak annyit ír elő, hogy megvonják a nyugdíjat tőlük, és vissza kell menniük dolgozni, de munkalehetőségről nem tesz említést. Aki nem talál munkát, minimális segélyt kap majd.
Nemény szerint egyébként az alkotmánybíróság biztosan közbe fog lépni, visszadobja a törvényt, amely ismét kínos szituációt teremt a Fidesz számára. Hozzátette,a szakszervezetek mélységesen fel vannak háborodva, ígéretük szerint minden lehetséges eszközzel küzdenek a döntés ellen, ráadásul félelmeik is vannak. A képviselő célzott arra, hogy a rendvédelmi dolgozók ellenállása miatt nehéz lesz fenntartani a közbiztonságot és a köznyugalmat. Ezt az állapotot pedig a kormány okozta saját magának.
Leszalámizzák a társadalmat?
Ipkovich György elmondta, hogy az alkotmánymódosítással 15 főre emelték az alkotmánybíróság létszámát, és döntöttek arról, hogy a jövőben ne a bíróság, hanem a parlament válassza az elnököt. Ipkovich szerint ennek oka, hogy közeledik magánnyugdíj-pénztárakról szóló alkotmánybírósági döntés ideje, a Fidesz attól fél, hogy az AB eltörli a jogszabályt. Ezért nem bízza a véletlenre a dolgot, az AB-t saját pártkatonáival egészíti ki.
Ipkovich: Leszalámizzák a társadalmat...A sorba beletartozik a BTK módosítása is, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a szociális ellátásokkal, segélyekkel kapcsolatos visszaéléseket is, és láthatóan fel akarja szalámizni a társadalmat, hogy a különböző érdeksérelmeket szenvedett emberek saját érdekeikért küzdjenek.
Ennek a taktikának része a táppénzek felére csökkentése, a rokkantnyugdíjak elvonása. Utóbbit azzal indokolják, hogy hazánkban nagyon magas a rokkantnyugdíjasok aránya, ami Ipkovich szerint nem igaz, nem magasabb, mint az EU-átlag. A különbség a számítások módjából adódik, nálunk ugyanis nem vezetik át az öregségi nyugdíjasok nyilvántartásába azt a rokkantnyugdíjast, aki időközben eléri a nyugdíjkorhatárt.
Jogsegélyszolgálat, nyilvánosság
A munkanélküliek ellátását három hónapra csökkentették, az országos méretű iskolabezárások, összevonások következtében következnek a pedagógusok és a diákok. A közalkalmazottak, köztisztviselők már sorra kerültek az indoklás nélküli elbocsátással, amit az AB döntése miatt úgy módosítottak, hogy indoklásként elég, ha azt mondják, hogy elfogyott a bizalom a köztisztviselőben. Az egykulcsos adóval pedig a kiskeresetűek jártak rosszul.
Ipkovich szerint mára látható, hogy a kormány az erős, jól kereső vállalkozói réteget preferálja, a többiekkel nem foglalkozik, sőt, még nehezebb helyzetbe hozza őket.
Bejelentette, hogy a szombathelyi MSZP – elsőként az országban – ún. segítőközpontot hoz létre. Ennek egyik része, hogy jogsegélyszolgálatot indítanak a szombathelyi irodában. Várják a Széchenyi-terv veszteseit is, adott esetben próbapereket is indítanak. A szakszervezetek, kamarák, civil szervezetek részére együttműködést ajánlanak fel, vállalják, hogy parlamenti eszközeikkel képviselik érdekeiket.
És segítenek abban is, hogy az extrém eseteket nyilvánosságra hozzák, hiszen a hatalom kontrollját a minél szélesebb nyilvánosság jelenti. (Az MSZP tervei részletesen keretes írásunkban.)
Segítőpont
Nem vagy egyedül!
A törvényalkotási folyamat eredményeként jogaiktól megfosztott, kiszolgáltatott emberek tömegei szenvednek érdeksérelmet, megélhetésük, létük kerül veszélybe.
A Magyar Szocialista Párt részükre akar segítséget nyújtani, bajukban támasszá lenni. Szakszervezetek, érdekképviseleti szervezetek mellőzése folytán az érdekegyeztetési folyamat megtört, az általuk megfogalmazott vélemények nem kerülnek a döntéshozók elé. E súlyos problémák kezelése érdekében a Magyar Szocialista Párt Szombathelyi és Vas Megyei Szervezete új típusú jogsegély szolgálat kialakítását kezdeményezi.
Ennek érdekében az MSZP Vas Megyei és Szombathelyi Szervezete az alábbiakat teszi:
- Hagyományos jogsegélyszolgálatot működtetünk minden hét csütörtökén délután 17 órától az MSZP Szombathely irodáján.
- Várjuk a Széchenyi Terv néven elhíresült jogszabályalkotás veszteseinek jelentkezését, részükre jogi tanácsadást nyújtunk, indokolt esetben próbapereket kezdeményezünk.
- Szakszervezetek, kamarák, civil szervezetek részére együttműködést ajánlunk a jogalkotás területén. Képviselőink a törvényhozás illetve az önkormányzati rendeletalkotás során vállalják fel jogos érdekeik képviseletét.
- A fenti tevékenységek mellé vállaljuk nyilvánosság megszerzését, az extrém esetek nyilvánosságra hozatalát annak érdekében, hogy a hatalom nyilvános kontrollja megvalósuljon.
