Az ellenzéki képviselők egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a Völner-Schadl-ügy kormányzati érintettségének kivizsgálására.
A vizsgálóbizottság szeretné megtudni:
- Kikre gondolt a korrupcióval vádolt volt államtitkár, Völner Pál, amikor azt mondta az egyik felvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke? Talán a Fidesz egyes parlamenti képviselőire vagy az Orbán-kormány minisztereire célzott?
- Milyen személyi összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben? Mit jelent, ami Varga Juditról, illetve a 60-70 országgyűlési képviselőről elhangzik a lehallgatott telefonbeszélgetésekben?
- Kit üdvözölhetünk a végrehajtói kar korrupció gyanújával letartóztatott elnöke, Schadl György által korábban csak „gazdámként” említett befolyásos kormánytag személyében? Ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves koncessziós buliról beszélt a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján?
- Azért indultak újra a kilakoltatások az elmúlt fél évben, és azért lökte a végrehajtói maffia karjaiba a magyar családok ezreit az Orbán-kormány, mert a végrehajtók fideszes politikusokat, kormánytagokat fizettek le?
- Mit kapott a vesztegetés miatt letartóztatott Schadl György azért cserébe, hogy akadályozta azt, hogy az ellenzék minden adatot megismerhessen a Felcsúti fociakadémia működése kapcsán? Megállapítható-e a miniszterelnök politikai felelőssége ennek kapcsán?
- Hogyan tudta Schadl György éveken át saját hitbizományaként kezelni a végrehajtói szervezetet? Hogyan tudott a végrehajtói kar elnöke a nyomozati anyagok szerint legalább 884 millió forintot beszedni az általa álláshoz segített végrehajtóktól? Hány 1 családot, gyermeket, idős embert raktak jogellenesen az utcára Schadl ténykedése alatt a busás haszon reményében?
- Az elmúlt 4-5 év kilakoltatással kapcsolatos döntéseit milyen módon segítette a kormányzat, illetve az Országgyűlés jogszabályalkotás révén?
- Milyen intézkedések, jogszabálymódosítások szükségesek a bírósági döntések végrehajtásának bizonytalansága, szervezetlensége, időszerűtlensége, illetve a végrehajtási szervezet szakszerűtlen működésének, a rendszerszintű visszaélések visszaszorítása érdekében? Mik azok a jogi problémák, amelyek a polgári bírósági végrehajtási eljárás során fokozottan érintik a szegénységben élő, különösen a hajléktalan vagy bizonytalan lakhatási helyzetű embereket?
Mint ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár – ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. A napokban nyilvánosságra került, lehallgatott telefonbeszélgetések alapján az utóbbi évek egyik legnagyobb kormányzati korrupciós ügyére derült fény, melynek kapcsán más kormányzati szereplők érintettsége is felmerült, akikre azonban a vádemelés nem terjed ki.
