Népszava
2011. november 09. 09:22

Jön az ingyentúlóra

A műszakpótlék, a túlóra kifizetése és a területi minimálbér kérdésében is módosító javaslatokat terjeszt be az új Munka törvénykönyvének tervezetéhez az MSZP. Ezeket a szakszervezetek javaslata alapján terjesztik a Ház elé. Mesterházy Attila pártelnök szerint a kormány tervezete alapján az embereknek többet kellene dolgoznia kevesebb pénzért.

Területenként eltérő lehet a minimálbér összege, a túlóráért akár egyetlen forintot sem kell majd fizetni, éjszakai pótlék pedig csak rendkívüli munkavégzés után jár. Az MSZP népszavazást fontolgat, az LMP pedig arra kéri a választókat, írjanak levelet vagy e-mailt az egyéni országgyűlési képviselőiknek.

Szorongatja a kormány a munkaadókat, de lehetőséget ad nekik arra, hogy megnyomorítsák a munkavállalókat - a szocialisták szerint ez a Munka törvénykönyve tervezetének lényege. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke azt követően beszélt erről, hogy ágazati szakszervezetekkel egyeztetett a kormány előterjesztéséről. A módosító javaslatokat kidolgozó négy szakszervezeti konföderáció vezetője holnap ismerteti a részleteket, támadás a munkavállalók és szakszervezeteik ellen címmel tartanak tájékoztatót a témában.

"Orbán bosszút akar állni"

Mesterházy megismételte pártja korábbi ígéretét: a szakszervezetek valamennyi kezdeményezését benyújtják a Országgyűlésnek módosító indítványok formájában, függetlenül attól, hogy azzal a szocialista frakció egyetért-e. Az új Mt. tervezetét - amelynek általános vitája ma kezdődik - nem támogatják a szocialisták, mert az még kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, akiknek többet kell dolgozniuk kevesebb pénzért - jegyezte meg a pártelnök, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a versenyképesség javításával érvel, pedig a valóság ennek épp az ellenkezője. Ha egy munkavállalót hosszabb ideig kevesebb pénzért lehet dolgoztatni, akkor az nem a foglalkoztatás bővítését, hanem a munkanélküliség növelését segíti. Kitért arra is, hogy álláspontja szerint a Fidesz ki akarja "nyírni" az érdekképviseleteket, "látható, hogy Orbán Viktor bosszút akar állni" rajtuk. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a szakszervezeti jogok csorbítására vonatkozó szabályozás jövő januártól életbe lép, míg a többi rendelkezés csak júliustól lesz hatályos.

Gúr Nándor a többi között arról beszélt, hogy a kormány elképzelései szerint a rendkívüli munkavégzésért, vagyis a túlóráért nem kell majd pótlékot fizetni, szabadidőt is adhat cserébe a foglalkoztató. De a tervezet azt a lehetőséget is magában hordozza - mutatott rá -, hogy a munkaszerződés megkötésekor az alapbérbe foglalják a túlóra mértékét. A munkára jelentkezők pedig bármit aláírnak, hiszen dolgozni akarnak. Ezt azt jelenti, hogy csak papíron létezik a pótlék vagy szabadidő, de a valóságban a kormány olyan helyzetet teremt, ahol majd egyiket sem kell adni. Megszűnik a délutános műszakpótlék - sorolta tovább a szakpolitikus. Este 18 és reggel 6 óra között lesz ugyan éjszakai pótlék, de ezt csak abban az esetben kell kifizetni, ha rendkívüli munkavégzésről van szó. A kollektív szerződésben pedig - aminek felbontására egyébként több vállalat már most készül - az általános szabályozáshoz képest a munkavállaló kárára is el lehet térni, sőt, az állami cégeknél kedvezőbb szerződést nem lehet kötni.

Lefelé is tolható a minimálbér

Legriasztóbbnak a területi mininálbért nevezte Gúr Nándor, vagyis azt, hogy regionális munkaerő-piaci helyzethez igazodó, földrajzi területenként és ágazatonként eltérő minimálbért állapíthat meg a kormány. A kötelező legkisebb munkabéreket bármikor felülvizsgálhatja és át is írhatja a kabinet. Így a hátrányos helyzetű térségekben kisebb bérért fognak dolgozni az emberek. Gúr Nándor szerint ehelyett az élőmunkára rakodó járulékokat kellett volna csökkenteni, vagy ágazati, esetleg térségi szinten járulékmentességet, beruházási kedvezményt adhattak volna. A szocialisták arra készülnek, ha a kormánytöbbség mindezek ellenére elfogadja az új Mt-t, akkor az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordulnak, népszavazást kezdeményeznek, és alternatív törvénytervezet kidolgozásába kezdenek.

Muhari Judit / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=489241