Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy kétezer betöltetlen orvosi állás van Magyarországon, különösen nagy a baj a háziorvosi rendszerben. A patológusok hiánya miatt pedig már most is hónapokat kell várni szövettani vizsgálatok eredményére - tette hozzá az MSZP vezérszónoka.
Az emberek egészségesek akarnak lenni, betegség esetén pedig a gyógyuláshoz nem akarják felélni a családi tartalékot - fogalmazott. A politikus tarthatatlannak nevezte azt is, hogy nincs önálló egészségügyi tárca.
Tóbiás József tisztességes fizetést követelt az egészségügyi dolgozóknak, valamint azt, hogy állami presztízsberuházások helyett egészségügyi bérekre, adósságrendezésre, gyógyszer- és műszerbeszerzésre fordítsák a pénzeket.
Szavait azzal zárta, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnök 21. századi egészségügyet "vizionál", addig a valóság 19. századi.
Frakciótársa, Tukacs István azt mondta, 600 milliárd forintra van szüksége az egészségügynek három éven belül.
A társadalombiztosítás fontossága
Korózs Lajos ősbűnnek nevezte, hogy az alaptörvény a társadalombiztosításról nem szól. Szerinte tisztázandó, hogy az egészségügyet a tb vagy az állam tartja-e fenn, megjegyezve: utóbbi csődöt mondott.
A nyugdíjellátásokról is szólt, mondván, az előrehozott öregségi nyugdíj egyes fajtáinak megszüntetésével az ellátások az állam kegyétől függnek.
Nem mindenki VIP-szolgáltatást vesz igénybe
Gúr Nándor arra hívta fel a kormánypárti politikusok figyelmét, nem mindenki VIP-szolgáltatást vesz igénybe az egészségügyben.
Beszélt az egészségügyi dolgozók átlagfizetéséről, ami szerinte 2002-ben 71 ezer forint volt, 2006-ban 107 ezer forintra emelkedett és 2010-ben 122 ezer forint volt. Hozzátette: 2010-14 között 19 ezer forinttal nőtt az átlagbér.
Javasolta, hogy tegyenek az egészségügyi dolgozók kivándorlása, az alulfinanszírozottság ellen, kezdeményezte önálló minisztérium felállítását is.
Most nem váró-, hanem előjegyzési lista van
A várólisták csökkentéséről szóló kormányzati szavakra reagálva Gőgös Zoltán azt mondta, hogy most nem várólista, hanem előjegyzési lista van a kórházakban. Ha erről nem tudnak, sürgősen nézzenek utána - hívta fel az Emmi államtitkárait.
A képviselő szerint nagyon problémás a kórházak humánerőforrás-helyzete, az ápolók ugyanis alulfizetettek, és rengeteg túlmunkát kénytelenek vállalni.
Negatív statisztikáka
Bangóné Borbély Ildikó számos rossz statisztikai adatot sorolt fel, a többi közt arról számolt be, hogy ezer gyermekből öt hal meg egyéves kora előtt, míg az uniós átlag 3,5. A 45 éves nők várható élettartama is Bulgária mellett Magyarországon a legrosszabb - folytatta.
Hozzátette: a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország adataitól jelentősen elmarad a másik öt régió az egészségben tölthető várható élettartamban. Magyarország az unióban az első helyen áll a daganatos halálozásokban, míg második helyen az öngyilkosságok arányában - sorolta.
Fűnyíróelvszerűen szorítottak meg az egészségügyben
Varga László kifogásolta, hogy fűnyíróelvszerűen történtek megszorítások az egészségügyben. A finanszírozási rendszer újratermeli a kórházak adósságát, a költségvetés ugyanis nem finanszírozza azokat a funkciókat, amelyeket okkal vár el a társadalom. Kifogásolta, hogy Miskolcon egy térdprotézisműtétre akár 2021-ig is várni kell.
A romák 10-12 évvel korábban halnak
Teleki László arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák 10-12 évvel kevesebbet élnek az egészségügyi helyzetük miatt, ezzel a kormánynak foglalkoznia kell, "ha mindenki egyformán számít ebben az országban".
Elmondta még, hogy minden második romának lassan nem lesz társadalombiztosítása, és feltette a kérdést, hogy mit tesz a kormány azért, hogy a helyzetet a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben is kezelni tudják.
Hozzátette, a kabinet elfogadott egy romaintegrációs programot, amelynek van egészségügyi fejezete, de az abban szereplő prevenció nem valósulhat meg, mert a forrásokat elvették.
A marcali kórház integrációjának következményei
Harangozó Gábor felszólalásában a marcali kórház integrációjának következményeit sorolta. Mint mondta, 2013-ban a kaposvári kórházhoz csatolták azzal az indokkal, hogy csökkenjen az adósság és mindenki jobb szolgáltatást kapjon. A képviselő elmondása szerint ehhez képest a kórház most súlyos létszámhiánnyal küzd, megszűnt a gyermekosztály, csökkent a rendelések száma, többhónapos várólisták vannak, az adósságállomány pedig a korábbi duplájára nőtt.
Közölte továbbá: amíg nem emelik a dolgozók bérét azonnal legalább 50 százalékkal, és nem teszik bele a szektorba a hiányzó 600 milliárd forintot annak ellenére, hogy megvan rá a fedezet, addig nem fog működni az egészségügy.
MTI Fotó: Illyés Tibor
