Káros hatások a mai napig

Két héttel ezelőtt április 2-án azonnali kérdést nyújtottunk be Gőgös Zoltánnal együtt a belügyminiszterhez arról, hogy mikor történik meg az ún. másodlagos károk rendezése? Arról értesültünk a sajtó híradásai, az önkormányzatok jelzései, valamint fogadó óráinkon az állampolgárok megkeresése alapján, hogy a másodlagos károk megtérítése és a helyreállítás nem az elvártaknak megfelelően történik.

Tállai András államtitkár úr válasza nem volt elfogadható. Ezt azóta már az Esélyt az Életre Egyesület is alátámasztotta, hiszen aláírásgyűjtésük az államtitkárral elmondottakkal szemben – a Kármentő Alap felhasználására – a másodlagos károk megtérítésére, valamint a vörösiszap-por szennyeződés megszűntetésére vonatkozik, amelyet eljuttatnak az ország közjogi méltóságaihoz, országgyűlési képviselőkhöz.

Somlószőlős jelzésével kapcsolatban pedig azt válaszolta az államtitkár úr, hogy nem adták be időben, rossz pályázatot nyújtottak be, ezért nem került sor a kártérítésre. Somlószőlős polgármestere az államtitkárnak is megírta, hogy az önkormányzat határidőre beadta a kárigény bejelentő lapot, és mai napig nem került sor a károk megtérítésére. Így tehát ezt a választ nem lehetett elfogadni.

Április 16-án arról kérdeztem a belügyminisztériumot, hogy meddig kell még a portól szenvedni a vörösiszap-katasztrófa által sújtott térségben az embereknek? A mérőállomások adatai alapján a vörösiszap-szállópor koncentrációja az esős napokat kivéve több esetben meghaladta az egészségügyi határértéket. Erre vonatkozott az a bejelentés is, amelyet február 16-án tett Tili Károly úr Kolontár polgármestere, majd pedig az elmúlt napokban Schwartz Béla Ajka polgármestere is nyilatkozatban foglalkozott ezzel a kérdéssel és a lakosság felvetéseinek jogosságát támassza alá az a tény is, hogy Lőrinte-pusztán február 27. óta mérőállomás működik, valamint az elmúlt időszakban Ajka belvárosában is telepítettek egy mérőállomást. A mérőállomások adatai azt jelzik, hogy a lakosság és az önkormányzatok szállópor koncentrációjára utaló észrevételei jogosak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint nincs olyan alacsony szállópor koncentráció, amelynél ne kellene számolni az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásaival, hiszen a rövid távú emelkedése is nyálkahártya ingerlést, köhögési ingert válthat ki, más esetekben pedig nehézlégzést okozhat. Az a tény, hogy a vörösiszap-katasztrófa által sújtott térségben nőtt a felső légúti megbetegedések száma, bizonyára összefüggésben van a szállópor koncentráció növekedésével.

Kolontár polgármesterének a jelzésére a Környezetvédelmi Felügyelőség, a MAL Zrt., a Bányakapitányság, valamint a Katasztrófavédelem illetékeseivel összehívott egy egyeztetést, de ennek a térségben lakók számára érzékelhető eredménye nem lett.

Tállai András államtitkár azt válaszolta, hogy a száraz technológia alkalmazásában annak idején egyetértés volt a térségben lévő önkormányzatokkal, de azóta mióta a szállóporra vonatkozó panaszok jelentkeztek, elkezdték a tározókat lefedni, amely még nem fejeződött be. Kétségbe vonta azokat az adatokat, amelyeket említettem. Megerősítettem, hogy a mérőállomások által mért adatokról szóltam. Mivel nem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy mikor szűnik meg a porszennyeződés ebben a térségben, jeleztem, hogy, az MSZP Országgyűlési Képviselőcsoportja országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be még április 16-án, az azonnali kérdés és a válasz elhangzása után.

 A határozati javaslat arra vonatkozik, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a vörösiszap-katasztrófa során keletkezett károk enyhítéséről és helyreállításáról szóló, 2010. novemberi határozataiban foglaltak teljesítését vizsgálja meg, kiemelt figyelemmel az alábbiak teljesülésére:
- vizsgálják meg, hogy a határozatokban foglaltaknak megfelelően történt-e a Kármentő Alap felhasználása, a közpénzek nyilvánosságának biztosításával,
- adjanak számot arról, hogy maradt-e még forrás a Kármentő Alapba és ha igen, azt mire fordítják,
- kiemelt figyelmet fordítsanak a másodlagos károk megtérítésére (amely jelenleg késedelmet szenved),
- hogyan lehet mielőbb megszűntetni a vörösiszap-por szennyeződést, amely veszélyezteti a térségben élők egészségét.

A kormány minderről 2012. június 30-ig nyújtson be jelentést az Országgyűlésnek!


Pál Béla
országgyűlési képviselő