Két Attila, egy cél

Ha nem is egy, de két Attilával az ország legreménytelenebb vidéke is képes lehet kitörni a két évtizede tartó szociális válságból.

Sásd 3000 fős kisváros az Ormánságban, és bár 30 kilométeren belül kettő nagyobb (Komló, Dombóvár) és egy nagyváros (Pécs) is fekszik, az itt élők nagyon elszigetelve érzik magukat a bányák bezárása óta. Ez nem is csoda, hiszen a környező szórványtelepüléseken közel, de távolabb sincs megélhetési lehetőség, a falvakban gyakorlatilag 100%-os a munkanélküliség.
 
„Bízom benne, hogy ez a fiatal srác, a Nagy Attila meg tudja nyerni ezt a körzetet, és segíteni tud az ittenieken” – mondja tudósítónknak a szomszédos falu egykori MSZP-s polgármestere, ma a párt nyugdíjas aktivistája. Nagyon kellene itt a változás, mert az általános pénztelenség miatti tömeges elvándorlás mára odáig fajult, hogy gyakorlatilag csak a fix jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok maradtak itt.
 
„Én vendéglős vagyok, annak örülnék a legjobban, ha minden héten lenne itt valami kampány”. Ezt már a sásdi Hangulat Espresso tulajdonos-pultosa mondja, amíg Mesterházy Attila szól vendéglátó-ipari egységben összesereglett helyiekhez. Öt óra után itt már senki sincs, holott azelőtt a délutáni órákban állítólag alig lehetett ide beférni. „A kocsmák üresek, ez mindent elmond a szegénységről” – kesereg a tulaj.
 
No igen. Amióta a két bánya (a komlói szén és a pécsi urán) megszűnt, már egy műszak utáni KSH-felmérés (kávé-sör-Hubertus) sem fér bele az egyszerű ember költségvetésébe. „Azelőtt reggel és délután is tömött vonatok jártak errefelé, most üresek a kocsik” – veszi vissza a szót aktivistánk, akinek a lánya már rég Svájcban él a családjával, és ezekben a napokban a Bernben élő több száz baloldali érzelmű magyar szavazását szervezi.
 
Mint kiderül, Nagy Attila fideszes ellenfele a 174 (!) településből álló, egész Délnyugat-Baranyát bekerítő választókerületben most a bányák újranyitásával próbál szavazatokat szerezni. Tiffán Zsolt ötletét azonban az itteniek csupán üres kampányfogásnak tartják, talán azért, mert a 7500 főt foglalkoztató pécsi Nokia gyár három évvel ezelőtti bezárását sem volt képes megakadályozni.
                  
A nyomor elűzéséhez ebben az aprófalvas választókerületben is valódi a munkahelyek kellenének, ezekhez befektetők, a befektetőkhöz pedig kiszámítható, vállalkozásbarát gazdaságpolitika. Ám Tiffán Zsolt az elmúlt években a beruházók felkutatása helyett sajnos mással volt elfoglalva. Ha nem is egy, de két Attilával ugyanakkor az ország leginkább magára hagyottabb vidéke is képes lehet kitörni a reménytelenségből.