Az Európai Tanács új szabályokat fogadott el a bérdiszkrimináció elleni küzdelem és a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért. A bérek átláthatóságáról szóló irányelv értelmében az uniós vállalatok kötelesek lesznek tájékoztatást adni arról, hogy mennyit fizetnek a nőknek és a férfiaknak azonos értékű munkáért, és intézkedéseket kell hozniuk, ha a nemek közötti bérszakadék meghaladja az 5%‑ot.
Az új irányelv szerint továbbá kártérítést kaphatnak azok, akiket bérdiszkrimináció ért; a szabályokat megszegő munkáltatókat pedig pénzbírsággal szankcionálhatják.
A Tanács azzal indokolta a döntést, hogy az EU-ban a nők átlagosan 13%-kal kevesebbet keresnek, mint férfi társaik, és a nemek közötti bérszakadék az elmúlt évtizedben nagyrészt stagnált. Közleményében a Tanács azt írta: az egyenlőtlen bérezés miatt a nőket nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység kockázata, és hozzájárul az uniós nyugdíjbérszakadékhoz, amely 2018-ban mintegy 30%-os volt.
Az Európai Szocialisták Pártjának nőszervezete (PES Women) a döntést kulcsfontosságú lépésnek nevezte a nemek közti bérszakadék elleni küzdelemben. Dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialiták és az MSZP nőtagozatának vezetője - aki Brüsszelben tárgyalt többek között erről is Nikolas Schmidt foglalkoztatás és szociális ügyi biztossal - elmondta: a kezdetektől küzdenek azért, hogy nők és férfiak egyenlő munkáért egyenlő bérezésben részesüljenek. Az MSZP frakcióvezető-helyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament szakbizottsága hasonló mérföldkőnek számító döntést hozott az Isztambuli Egyezményhez való uniós csatlakozásról. Ez létfontosságú eszköz a nemi alapú erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséhez és leküzdéséhez az EU-ban. A szocialisták szerint továbbra is küzdeni kell a családon belüli és a nemi alapú erőszaktól mentes Európáért. Dr. Gurmai Zita felhívta a figyelmet: az EU-n belül hat ország, köztük Magyarország, még mindig nem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, sőt, a magyar kormány az Egyezménybe beleírt „gender” és „migráció” szavak miatt erre nem is hajlandó. A szocialista országgyűlési képviselő szerint ugyanakkor nők százezreit lehetne megmenteni az erőszaktól, ha az Isztambuli Egyezményt Magyarország is ratifikálná végre. Az Európai Szocialisták Pártjának nőszervezete kiáltványt fogadott el az ügyben, amelyben azt írták: világszerte minden harmadik nő, azaz mintegy 736 millió nő volt már fizikai vagy szexuális erőszaknak kitéve. Közölték, hogy mindaddig, amíg a nőket az erőszak vagy zaklatás bármilyen formája éri, addig Európa nem egyenlő. A PES Women három pillért nevezett meg, amely biztosítja a nemi alapú erőszaktól mentes Európa létrejöttét: erős jogi szabályozás, megfelelő finanszírozás és szemléletváltás.
Az Európai Tanács 2011-ben fogadta el a nők elleni és a kapcsolati erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményt, amelynek célja a bántalmazás megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetése. A Fidesz-kormány még 2020 májusában elfogadott egy nyilatkozatot, amely elutasítja az Egyezmény ratifikációját.
Az Európai Tanács mostani döntése értelmében, amely egyenlő bérezést ír elő nőknek és férfiaknak, kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy tájékoztassák az álláskeresőket a meghirdetett állások kezdőbéréről vagy bérskálájáról, akár az álláshirdetésben, akár az állásinterjú előtt. A munkáltatók továbbá nem kérdezhetik majd a jelölteket a fizetési előéletükről. A 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak ugyancsak évente jelentést kell tenniük az illetékes nemzeti hatóságnak a szervezetükben tapasztalható nemek közötti bérszakadékról. A kisebb szervezeteknek elég ezt háromévente benyújtani. Amennyiben a jelentés olyan 5%-ot meghaladó bérszakadékot tár fel, amely nem igazolható objektív, nemek szempontjából semleges kritériumokkal, a vállalatoknak intézkedniük kell, a munkavállalók érdekképviselőivel együttműködve.
A munkavállalók pedig, ha megkapják az állást, jogosultak lesznek arra, hogy tájékoztatást kérjenek munkáltatójuktól az azonos, vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. Hozzáférésük lesz továbbá a bérezés és a szakmai előmenetel meghatározásának kritériumaihoz, amelyeknek objektívnek és nemek szempontjából semlegesnek kell lenniük.
Míg ezidáig a bérdiszkriminációs ügyekben a bizonyítási kötelezettség hagyományosan a munkavállalót terhelte, mostantól a munkáltatónak kell majd bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő bérezésre és a bérezés átláthatóságára vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértésekért kiszabott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és bírságokat is tartalmaznak majd.
