Egyúttal újabb jogi eljárás megindításának lehetőségére figyelmeztették az Orbán-kormányt az igazságszolgáltatás függetlenségét ért támadások miatt, ami a Velencei Bizottságnál is kihúzta a gyufát. A kabinet örömhírként tálalta az utolsó utáni európai üzeneteket.
Értékelve a magyar kormány által februárban küldött válaszokat, az előzetesen kiszivárgottaknak megfelelően döntött az Európai Bizottság (EB) a Magyarország ellen január 17-én indult három kötelezettségszegési eljárás folytatásáról. A kabinetnek most újabb egy hónapja van reagálni az uniós elvárásokra. Azért gyorsított eljárásban - s nem a szokásos két hónap alatt - kéri az EB a válaszokat, mert "a különböző szóban forgó jogszabályok már hatályban vannak". Az Orbán-kormány korábban küldött válaszai nem orvosolják az EB által felvetett problémákat, ezért döntöttek úgy, hogy két ügyben úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldenek, a harmadik, jegybankot érintő eljárás folytatását pedig egyelőre az újabb válaszoktól "teszik függővé".
A jegybanktörvény tehát az első szakaszban maradt, így tegnap erről csak egy újabb adminisztratív levelet küldtek a kabinetnek. Ebben az EB azt kérte, a kormány pontosítsa a jegybank függetlensége ügyében felkínált törvénymódosításokat, s tegyen újabb kötelezettségvállalásokat az uniós aggályok eloszlatására, például nyújtsa is be a parlamentnek javaslatait.
A jegybanktörvény kapcsán a bizottság hét pontot kifogásolt, köztük azt, hogy kormánytag részt vehet a monetáris tanács ülésein; a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak az ország érdekeinek szolgálatára kell esküt tenniük; valamint hogy a jegybankelnökre is kiterjesztették az állami vezetőkre vonatkozó kétmilliós fizetési plafont. A kormány az utóbbi két ponton nem, a többiben hajlandónak mutatkozott a törvény módosítására, Simor András jegybankelnök pedig február végén közölte, a jogsértő állapot helyreállítását követően visszamenőleg is kész egyetlen forintért végezni munkáját, így a legvitásabb kérdés az eskü maradt. Tegnap amúgy Matolcsy György levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank elnökét, hogy a kormány - az esküt és a jegybankelnök fizetését kivéve - kész módosítani a jogszabályt.
Az EB-nek "továbbra is komoly kérdései vannak a 274 bíró és ügyész EU-jogot sértő kényszernyugdíjazásával, illetve az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban. Most, hogy az eljárás a második fázisba lépett, létszükség, hogy a magyar hatóságok minél gyorsabban reagáljanak a bizottság aggodalmaira" - olvasható Viviane Reding tegnapi közleményében. Az EU alapjogi biztosának javaslatára e két ügyben az EB most úgynevezett indoklással ellátott véleményt bocsátott ki, Reding pedig jelezte, érdemi jogszabályi módosításra van szükség ahhoz, hogy az Orbán-kormány elkerülje a következő fázist, ami már a peres eljárást jelenti.
Az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében az EB bizonyítottnak látja egyik aggodalmát, miszerint nem volt megfelelő egyeztetés a "korábbi" adatvédelmi biztossal a jogszabályok ügyében. Ám a testületet továbbra is aggasztja a másik két fontos kérdés, amelyek most az indokolással ellátott véleményt is megalapozták. Az EB egyértelműen elmarasztalta a kormányt, amiért az idevágó jogszabály idő előtt megszüntette a hatéves időtartamra választott adatvédelmi biztos mandátumát. "Magyarország nem szolgált semmilyen érvényes érvvel arról, hogy miért nincsenek a törvényben olyan átmeneti intézkedések, melyek lehetővé tennék a korábbi adatvédelmi biztos hivatalban maradását addig, amíg megbízatása lejár, azaz 2014-ig. Ez sérti az adatvédelmi hatóság személyi függetlenségét" - emelték ki.
A másik kifogás a törvény azon rendelkezését érinti, mely szerint az államfőnek a miniszterelnök javaslatára lehetősége van elmozdítani posztjáról az új hatóság vezetőjét "túlságosan tág és homályosan meghatározott indokok alapján." Az EB értékelte, hogy a Fidesz-kabinet felajánlotta ez utóbbi módosítását, ám azt "hivatalosan még nem fogadták el" - emelték ki.
Egyértelműen a diszkriminatív bírói nyugdíjszabályozás, illetve most már a teljes igazságszolgáltatás függetlenségének megkérdőjeleződése járhat a legsúlyosabb következményekkel. Az EB ugyanis egyáltalán nem tartja elfogadhatónak a Fidesz-kabinet hozzáállását, amely újabb aggodalmakat keltett a testületben.
"Magyarország nem adott megfelelő magyarázatot arra, miért indokolt mindössze egyetlen év alatt csökkenteni a bírák, ügyészek és a közjegyzők kötelező nyugdíjkorhatárát az eddigi 70 évről 62-re" - írták, hozzátéve: a foglalkoztatásban alkalmazandó egyenlő bánásmódot előíró uniós szabályok egyértelműen tiltják a munkahelyi diszkriminációt, mind a szakmacsoportot, mind az életkort érintően. Az EB szerint aggodalmukra adott válaszában az Orbán-kormány csak "javaslatot tett egy záradék törvénybe illesztésére", amely lehetővé tenné, hogy egyedi esetekben néhány bíró a korhatár betöltése után is dolgozhasson, de ők is csak abban az esetben, ha átmennek az Országos Bírói Tanács "szakmai és orvosi alkalmassági vizsgáján". Mint írták: "ez a javaslat nem felel meg az uniós jognak, mivel az ilyen eljárás önkényes lehet, ráadásul csak egyedi esetekre vonatkozna, és nem rendezi a Bizottság fő aggodalmát: a bírákat más szakmáktól megkülönböztető eltérő bánásmódot."
Érdekesség, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető már napokkal ezelőtt arról beszélt: bizonyos ügyekben bírósági szakaszba fog lépni a kötelezettségszegési eljárás. Hogy a kormány számít a vita súlyosbodására, erősíti lapunk korábbi információit, melyek szerint akár még az eljárás peres szakaszát is felvállalnák azért, hogy nyugdíjba küldhessék a független igazságszolgáltatás vezetői bíráit. Nyáron ugyanis az új szabályok miatt 194 bíró, köztük 121 igazgatási és szakmai vezető jogviszonya szűnik meg.
Az EB levelében további pontosításokat kért az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét érintő korábbi kérdéseinek ügyében is. Magyarázatot várnak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatáskörei miatt, "különösen az elnök azon hatásköréről, mely szerint kijelölheti az eljáró bíróságot egy adott ügyben, és a pereket áthelyezheti a bírák hozzájárulása nélkül". Az EB felvetette aggályait az új igazságszolgáltatási rendszer "potenciálisan rendszerszintű hiányosságai" miatt is. Hangsúlyozták: az EB kész további jogi lépéseket tenni a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében. Közben kiderült, hogy az uniótól független Európa Tanács is elmarasztaló véleményt készített elő az új, sarkalatos bírósági törvények ügyében.
Az alaptörvényt is átírná a Velencei Bizottság
Sérül a tisztességes eljáráshoz való jog Magyarországon - derült ki Velencei Bizottság (VB) szakértői jelentéséből. Sajtóhírek szerint az Európa Tanács véleményező testülete szerint az OBH elnökének eltúlzott jogköröket adott a kormány, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) példátlan hatalmát korlátozni kell. "A fő gond az OBH elnökének kezében összpontosuló hatalom.
Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írta a VB a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében. A testület aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az OBH-elnök "a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként" lép fel, akinek a korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre.
"Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - tette hozzá a testület. A VB arra a következtetésre jutott: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak - főként a függetlenség terén -, hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és ellensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne.
Reakciók
"A kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány ma jóváhagyta, és még a mai napon megküldi egyeztetésre az Európai Központi Banknak.
A nyitva maradt kérdések tekintetében a kormány készen áll a további konzultációra az Európai Bizottsággal" - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő.
Egyre valószínűbb, hogy a kormány húzza az időt, átveri a piacokat, az uniót és a valutaalapot, de valójában nem akar megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal - közölte Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint ez életveszélyes magatartás, mert újabb hitelvesztést okoz, veszélyezteti a forint árfolyamát, ebből adódóan sokak megélhetését, és további súlyos gazdasági-társadalmi problémákhoz vezethet.
Orbán Viktor miniszterelnök újabb vereséget szenvedett, de ez kizárólag az ő veresége, nem Magyarországé - közölte a Demokratikus Koalíció. "A nemzeti szuverenitásra oly gyakran hivatkozó miniszterelnök ismét figyelmen kívül hagyta a magyar polgárok és a demokratikus ellenzék figyelmeztetését, és most újra meghajolni kényszerül" - mondta Vadai Ágnes független képviselő.
A szankciók ellen érvelt Brüsszelben az éhségmenet
Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának tegnapi ülésén - a képviselők tapsától kísérve - Komjáthi Imre, a Munkát, kenyeret egyesület elnöke arra kérte a képviselőket, segítsenek abban, hogy Magyarországot ne sújtsák további szankciókkal az unióban. Komjáthi arról is beszélt, hogy Magyarországon "rabszolgává silányították a munkásokat", az emberek sok helyütt éheznek az országban, és "mindehhez hozzájárult a kormány cinikus kül-, bel- és gazdaságpolitikája". Az éhségmenet tagjai - akik Gurmai Zita szocialista EP-képviselő meghívására érkeztek Brüsszelbe - petíciót adtak át Martin Schulznak, az EP elnökének, amely szerint a "munkát és kenyeret, vagyis békét" akarnak.
Felpanaszolták, hogy Magyarországon "lépten-nyomon megalázzák a kétkezi munkásokat, az egyszerű embereket", és azt mondják nekik: "akinek nincs munkája, az lusta; akinek nem telik kenyérre, az annyit is ér." A petícióban megfogalmazták azt is: azért kívánnak küzdeni, hogy minden családban legalább egy kenyérkereső legyen; gyermekei után minden dolgozó a fizetésétől függetlenül egyenlő támogatást kapjon; szüntessék meg a szegénységet és hajléktalanságot; minden gyermek egyenlő feltételekkel járhasson iskolába és azonnal indítsák el a nyolcórás közfoglalkoztatást. A menet résztvevői a frakció ülésén kifeszítettek egy Munkát, kenyeret feliratú transzparenst is. Szót kapott az egyesület társelnöke Tóth Imre Miklós is, a diósgyőri kohász megköszönte a lehetőséget, hogy az EP-ben felszólalhatott.
A Munkát, kenyeret mozgalom szervezői és tagjai találkoztak Philip Corderyvel, a szocialisták főtitkárával, Miguel Martinez EP-alelnökkel és az MSZP négyfős EP-delegációjával is. Schulz, aki ugyancsak tegnap találkozott a Brüsszelben tárgyalásokat folytató magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal, az éhségmenet résztvevőinek arról beszélt, nem is tudja, hogy találkozása a magyar elnökkel, vagy az éhségmenet résztvevőivel volt-e fontosabb. A petíciót az EP elnöke el kívánja juttatni a parlament többi frakciójához is. A szocialista frakció tegnap az EP-ben éppen arról tanácskozott, hogy az európai pénzügyi válság közben a korábbinál nagyobb hangsúllyal kell szólni az emberek romló szociális helyzetéről, a súlyosodó munkanélküliségről, illetve arról, hogy a gazdasági nehézségekért a dolgozók fizetik a legnagyobb árat.
B.I.M. /
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=528598
