Valamivel több, mint tíz évvel később – megannyi gazdasági, szociális és fizikai csapás után – most ott tartunk, hogy az európai közösség minimum kétfelé szakadhat: Magyarország pedig (ismét) a történelem rosszabbik felén találhatja magát. Mint már annyiszor.
Érdemben először a német és a francia gazdasági miniszterpáros vetette fel a kétsebességes-kétkamarás Európa megvalósításának szükségességét, de már Jean-Claude Juncker bizottság elnök (Orbán Viktor néppárti elvtársa) is arról beszél: újra kell gondolni az Unió működési kereteit és egyes tagállamoknak szorosabbra kell fűzniük az együttműködésüket. Hogy mindenki értse: ebben a körben sem lennénk benne. Akárcsak a hollandok által felvetett mini-schengen (egyébként vérlázító) ötletében, ahol épp előttünk zárulna be az újabb határőrizeti kapu.
Amikor a pro-európai erők közös megoldást sürgetnek és a tagállami unortodoxia felelőtlenségére hívják fel a figyelmet, az nem feltétlenül döntésképtelenség vagy „töketlenség”. Aki még most sem érti, hogy jelen helyzetben épp a közösség szorosabbra húzására, egységesebb fellépésre és az idióta egonacionalizmus félretolására van szükség, az történelmi hibát követ el. Lehet, hogy a kétsebesség Európa perifériáján több jogosítványunk lesz és retorzió nélkül lehet majd továbbra is milliókkal kitömni a vejünk zsebét pályázati pénzekkel, lehet majd dorgálás nélkül bilincsben elvinni civilszervezetek vezetőit, kitiltani a média nekünk nem tetsző képviselőit vagy atompaktumot kötni az oroszokkal. De, az biztos, hogy az országot lélegeztető-gépen tartó uniós forrásokból is kevesebb jön majd, ahogyan védelemből, szolidaritásból és fejlődésből is kevesebb jut.
Hogy is mondta a Fidesz még ellenzékben az európai programjában? „Mi egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni”. Helyes. Kérdés viszont, hogy Orbán időben kapcsol-e?! Látja-e, hogy a manőverei miatt épp a kettészakadó európai közösség szélére sodródunk?! Magyarország a hazánk, Európa a jövőnk. Ezt kellene szem előtt tartani.
11311 órával vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Hatvanhetedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.
Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, EP-képviselő