A szocialista EP-képviselő kiemelte, hogy "az EU politikai és gazdasági területen is irreális elvárásokat támasztott Ukrajnával szemben. Nem várhatjuk el a társulási tárgyalások keretein belül Ukrajnától, hogy a korábbi szovjet típusú gazdaságát egy csapásra olyan feltételekhez igazítsa, amelyeket az EU a tagjelölt országoktól vár el. Rövid és középtávon Ukrajnának több gazdasági hátránya lett volna, mint amennyi előnye származott volna az uniós közeledésből, ugyanis külkereskedelmének negyedét még mindig Oroszországgal bonyolítja. Hosszú távon azonban a társulási szerződés Ukrajna modernizációját, felzárkózását és a demokratizálódását segítené elő. Az EU-nak ugyanakkor be kell látnia, hogy a Keleti Partnerség korlátozott anyagi eszközeivel nem tudná ellensúlyozni az orosz ellenlépéseket Ukrajnával szemben."
Tabajdi Csaba hozzátette: "Európának következetesen kell képviselnie a jogállami és demokratikus értékeket keleti politikájában, elvárásai nem lehetnek mások Ukrajna Grúzia és Moldova esetében. Európának azzal is számolnia kell, hogy Ukrajna korábban Oroszország érdekszférájába tartozott. Ha az uniós külpolitika Oroszország kelet-európai térségből való kiszorítására irányul, a Keleti Partnerség nem lehet sikeres az EU korlátozott eszközei miatt."
Kezdődjenek háromoldalú tárgyalások!
"Az Keleti Partnerség csúcstalálkozó sikertelensége azt mutatja, hogy az Európai Unió túlbecsülte saját gazdasági és politikai befolyását, Oroszország érdekérvényesítő képességét viszont alábecsülte a kelet-európai térségben. El lehet ítélni az orosz nyomásgyakorlást Ukrajna kapcsán, de minden állam a rendelkezésére álló gazdasági és politikai érdekérvényesítő eszközzel él külpolitikai kapcsolatrendszerében. Sokkal hatékonyabb lett volna egy folyamatos és párhuzamos párbeszéd mind az EU, mind az ukrán fél részéről Oroszországgal, hiszen Moszkvának is érdeke Ukrajna stabilizálása gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Ahhoz, hogy a keleti partnerség vonzó legyen az Uniótól keletre lévő országok számára, az EU-nak több gazdasági és politikai erőforrással kellene rendelkeznie, mint jelenlegi helyzetben, amikor az eurózóna válsága még nem ért véget. Bizonyos értelemben ezért érthető Ukrajna ideiglenes visszalépése az Unióhoz való közeledéstől." - értékelte a hétvégén lezajlott Keleti Partnerségi csúcstalálkozó eredményeit Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az EP-ben rendezett EU-Oroszország Fórumon. A tanácskozáson részt vett Vlagyimir Csizsov, Oroszország uniós nagykövete, valamint Mihail Gribincea, Moldova belgiumi nagykövete is.
