„A magyar vasút tragikus helyzete egyre nyilvánvalóbb. Tegnap írásbeli kérdéssel fordultam Lázár János miniszterhez, hogy legalább a legforgalmasabb vonal pótlási problémáira adjon választ és megoldást” – kezdte sajtótájékoztatóját Gurmai Zita.
A nagyjából 8000 kilométernyi hazai vasúti pályának meghatározó részén a vágányzat és az infrastruktúra jelentősen leromlott. A járműállomány jelentős része is elérte, illetve túlhaladta már a tervezett hasznos élettartamát. A problémák egy része örökölt, de a Fidesznek 13 év kormányzás után nincs oka visszamutogatni, ráadásul a kormány szakemberek helyett megbízható, lojális Fidesz-kádereket ültetett a vasút vezetésébe.
„Pedig a magyar vasúti szakemberek és közlekedéspolitikai szakértők hosszú évek óta kongatják a vészharangot, hogy a magyar vasút az összeomlás szélén áll, és alapjaiban kellene megváltozatni a vasúti közlekedéshez való hozzáállást” – érvelt az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Azonban a kormány semmilyen érdemi intézkedést nem tett, a költségvetési források pedig még a szintentartáshoz sem voltak elegendők, ezért be is következett az, amit a szakértők régóta előre jeleztek. „A magyar vasút jelen formájában összeroppanni látszik, nem véletlenül képezi a közvélemény- és közpolitikai napirend részét hosszú hónapok óta ez a kérdéskör” – fogalmazott Gurmai Zita.
Mindeközben az unióban és a fejlett világban reneszánszát éli a vasút, hiszen ez a legfenntarthatóbb, leginkább környezetbarát közlekedési forma. Eközben a Fidesz gondolkodás nélkül zár be vonalakat, akkor is, ha a pótlóbusz sokkal hosszabb útvonalon tud csak menni.
Az ország legforgalmasabb távolsági vonalán, az 1-es vasútvonalon – amely Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom településeket köti össze – a Biatorbágy és Szárliget közötti 29 kilométeres szakaszán 2023 nyarán sebességkorlátozást rendeltek el, ami szerint a szerelvények legfeljebb 100 km/h sebességgel közlekedhettek.
A sebességkorlátozásra amiatt került sor, mert a pálya állapota jelentősen leromlott, és a szakemberek nem tudták garantálni a korábbi sebességszinten a biztonságos közlekedést. A MÁV vezetői közölték, hogy nincs pénz a vasútvonal felújítására, pedig ez hazánk egyik legnagyobb jelentőségű, legfontosabb vasúti fővonala, amely komoly nemzetközi forgalmat bonyolít le.
Ezután az illetékes miniszter, Lázár János ahelyett, hogy biztosított volna forrást a vonalszakasz felújítására, arra utasította a MÁV-ot, hogy azonnal kezdjék meg a karbantartási munkálatokat - többletfinanszírozás nélkül is. Ezt követően szeptember 18-án a MÁV mégis megkezdte az érintett vonalszakasz felújítását. Mindez azt jelenti, hogy a belföldi vonatjáratok utasainak utazását Tatabánya és Budaörs között autóbuszokkal oldják meg.
„Azonban néhány nap alatt nem lehet egy ilyen horderejű fejújítást megtervezni, mert egy ilyen intézkedést normál esetben több hetes, hónapos előkészítő munka előzi meg” – érvelt az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Az eddigi tapasztalatok arról árulkodnak, hogy a MÁV a vágányzár miatt keletkező szolgáltatási feladatait csak jelentős színvonalromlással tudta ellátni, ami méltatlan helyzetek kialakulásához vezetett. Bő egy hete zajlik a felújítás és a részleges vágányzár, ez idő alatt előfordult többször is, hogy úgynevezett „utaslemaradás” történt, azaz az utasok nem fértek fel a kivezényelt pótlóbuszokra. Előfordult, hogy a sofőrök helyismeret hiányában eltévedtek, gyakran több órás késéssel érkeznek a célállomásra az utasok.
Ezúton is köszönet illeti azokat a vasutasokat és buszsofőröket, akik a jelenlegi nehéz helyzet ellenére erejük felett próbálják segíteni az utazóközönséget.
„Sajnos, azok sincsenek jobb helyzetben, akik az átmeneti időszakot a közúti közlekedésre való áttéréssel szeretnék megoldani, mivel évek óta probléma az M1-es autópálya túlterheltsége, amit az utóbbi hónapokban még az is tetézett, hogy az elhasználódott útpályát folyamatosan és nagyobb szakaszokban újítják fel” – emlékeztetett Gurmai Zita.
Budapest megközelítése Bécs-Győr irányából közúton is lassúvá vált. Emiatt még azok számára is nehéz a közlekedés, akik a vágányzár időszaka alatt vasút helyett autóval oldanák meg a közlekedésüket. Ráadásul az 1-es főúton is párhuzamosan zajlik egy félpályás útzár egy vízvezeték-csere miatt. Így a forgalom jelentős mértékben átterelődött Tatabánya belső útjaira.
„Az áldatlan állapotok miatt írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultam Lázár János közlekedési miniszterhez” – fogalmazott az MSZP országgyűlési képviselője.
Gurmai Zita a beadványában az alábbi konkrét kérdéseket tette fel a miniszternek:
- Miért nem előzte meg összehangolt egyeztetés a vasúti pályaszakasz felújítását? Miért nem lehetett az egyes munkálatok megkezdése előtt olyan koordinációt elvégezni, amely kiküszöbölte volna az időbeni egybeesést? Ki a felelős ennek elmaradásáért?
- Miért képtelen a MÁV zökkenőmentesen, utasbarát szolgáltatóként megoldani a vonatpótló autóbuszok közlekedését, az utasok átszállásának megszervezését és tájékoztatását? Ki a felelős ezért
- Milyen konkrét intézkedéseket tervez Miniszter Úr végrehajtani azért, hogy a vágányzár2023. október 26-ig tartó szakaszában minél kevesebb nehézséggel szembesüljenek az utasok?
- Milyen konkrét intézkedéseket tervez Miniszter Úr végrehajtani, hogy a vágányzár későbbi szakaszában és a továbbiakban a fentebb részletezett problémák megszűnjenek?
- Mivel a fenti problémák mindegyike miniszter úr hatáskörébe tartozik, nem érzi-e úgy, hogy vállalnia kellene a szakmai felelősséget a mostanra kialakult helyzetben?
