Ki hisz ezek után a kormánynak?

A hiányt három tényező együttes hatása okozza. A legfontosabb probléma, hogy a kormánynak fogalma sincs, mi történik a költségvetés alrendszereiben, mint például az önkormányzatoknál, viszont hatalmas összegeket költ rájuk. Hasonló mértékű probléma, hogy a kormány a költségvetési intézményekre is jelentős összeget költött. A két tételen felül azonban van még egy szempont, ami ezeket is képes megfejelni, és ez a felelőtlen kormányzás.

 Az Orbán-kormány hivatalba lépése után - ahelyett, hogy folytatta volna a Bajnai-kormány által kidolgozott válságkezelő programot - az önkormányzati választások megnyerése érdekében lemondott a feszes gazdaságpolitikáról. Helyette hangulatjavító intézkedéseket foganatosított, mint például a szabad pálinkafőzés és a két hét alatt megoldott közbiztonság. Szavakban hatékonyak voltak, miközben eltakarták a hiányosságokat. Ezen felelőtlen kormányzás következtében a válságkezelés megakadt, és jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni Magyarország.

 Mindezt tetézte, hogy ezt követően is olyan költségvetéssel lepte meg az országot Matolcsy György (Orbán Viktor jobb keze), amiről az első pillanatban látszott, hogy használhatatlan, s mindez be is igazolódott, amikor pótköltségvetést kellet benyújtaniuk. Ezt már nem lehet másra kenni, hiszen ők idézték elő ezt a hiányt számtalan intézkedésükkel, köztük a felelőtlen 29 pontjukkal.

Mindezek együtt eredményezik azt a roppant szégyenletes helyzetet, hogy a kormány, pontosabban Orbán Viktor és Matolcsy György nem teljesítette Barrosonak tett vállalását, azaz a 3,8 százalékos hiánycélt. Hogyan lehet ezek után hinni egy kormánynak, ha saját hibájából közel egy százalékkal növeli azt a hiányt, amit vállalt?

 Matolcsy Györgynek, mint felelős miniszternek ezt követően le kellene mondania, de mint gazdasági szakembernek a szakmai minimumot is alulmúló teljesítménye miatt is illenék távoznia posztjáról.

 Szekeres Imre,

az MSZP Gazdaságpolitikai kabinetvezetője,

országgyűlési képviselő