Egy izsófalvai lakos ma 16 különböző kórház ellátási körzetéhez tartozik: ha gasztroenterológiai rehabilitációra van szüksége, akkor Visegrádra, ha krónikus nőgyógyászati problémája van, akkor Hatvanba kell utaznia. A balesetes mezőkövesdieknek júliustól az egri kórházig kell zötykölődniük (oda ugyanis Miskolccal ellentétben nem vezet autópálya), hiszen városukban megszűnt a traumatológia, minden aktív kórházi ágyukat elvették. Kazincbarcikán is csökkent az aktív ágyak száma, komplett osztályokat szüntettek meg, miközben az izsófalvai addiktológiai betegeket a gyógyulásra sokkal alkalmasabb zöldövezeti környezetből beköltöztetik a városba, a barcikai kórház 8. és 9. emeletére. Minderről Lukács András, az MSZP megyei önkormányzati frakcióvezetője (képünkön középen), Szitka Péter, Kazincbarcika szocialista polgármestere (balra) és Nyeste László mezőkövesdi önkormányzati képviselő, az MSZP megyei alelnöke számolt be kedden Miskolcon.
Lukács András arról beszélt, hogy a szocialista kormányok idején a Fidesz – mint fogalmazott – „nemzeti hisztériát" gerjesztett bármilyen, az egészségügyi rendszer átalakítását célzó terv megakadályozása érdekében. Ha a mentőben út közben elhunyt egy beteg, akkor azonnal azt kiabálták, hogy gyilkosok azok a politikusok, akik az átalakításhoz adták a nevüket. A 2010-es választási kampányukban is arról beszéltek, hogy megmentik az egészségügyet, pótolják a hiányzó forrásokat, egyszerűbb betegutakat dolgoznak ki.
Ehhez képest – mondta Lukács András – mindenfajta egyeztetés nélkül hoznak olyan fajsúlyos, rendszerátalakító döntéseket, amelyekkel csökkentik az intézmények forrásait, rontják az ellátások elérhetőségét, kényszerítve a betegeket, hogy adott esetben keresztül-kasul járják be az országot, ha gyógyulni szeretnének. Izsófalva példáját emelte ki: a kazincbarcikai kistérségben található község lakosa – az új betegutak kijelölése után – ma 16 egészségügyi intézményhez tartozik, attól függően, milyen betegségben szenved. De ez a 16 intézmény az ország más-más régiójában található: ha netán gasztroenterológiai rehabilitációra van szüksége a betegnek, akkor Visegrádra, ha krónikus nőgyógyászati problémája van, akkor Hatvanba kell utaznia. Ha neurológiai rehabilitációra szorul, azt Szegeden végzik. A fentieken túl szerepel még a kijelölt intézmények listáján debreceni, nyíregyházi, két budapesti, veresegyházi és ráckeresztúri kórház is.
„A Fidesz hazugságait most már a saját bőrükön érzik a béremeléssel hitegetett egészségügyi dolgozókon kívül maguk a betegek is" – jelentette ki. Hozzátette, mindez egyenes következménye annak, hogy a kormányzat, korábbi ígéreteivel ellentétben, tovább csökkenti az ágazatra fordítható forrásokat, hiszen míg 2012-ben 1735 milliárd forint szerepelt az Egészségbiztosítási Alapban, addig ez az összeg jövőre 1675 milliárd lesz. A gyógyszerkasszát brutálisan megvágták, a 2012-es 277 milliárd helyett 2013-ban már csak 198 milliárd forint jut a drága gyógyszerek támogatására. A hiányzó összeget a betegekkel fizettetetik meg, vagyis ismét azt a réteget ütik, akiken inkább segíteni kellene.
Szitka Péter szerint a kazincbarcikai kórház ügye szomorú példája annak, ami ebben az országban folyik. Mint fogalmazott, „fideszes politikusok játszóterévé vált az intézmény, s ennek a lakosság látja kárát". Őrültségnek nevezte, hogy a városi környezetben található kórház 8. és 9. emeletére beköltöztetik például az addiktológiai betegeket, csak azért, hogy kiüríthessék az elmúlt években ráadásul még komoly fejlesztéseken is átesett, a betegek gyógyulásához ideális zöldövezeti környezetben fekvő izsófalvai épületet. „Attól tartunk, erre a cirkuszra azért volt szükség, mert valakik kinézték maguknak azt az épületet" – utalt arra, hogy szerinte ingatlanspekuláció állhat a háttérben.
Szólt arról is, hogy a városi kórházzal kapcsolatos változtatások (az aktív ágyak jelentős részének megszüntetése, komplett osztályok megszüntetése) érzékenyen érintik a jelenlegi fenntartót, a Debreceni Egyetemet. Az egyetem néhány évvel ezelőtt azzal vállalta át a kórház konszolidációját, működtetését, s kezdett fejlesztésekbe, hogy számíthatott rá, beruházása hamarosan megtérül. Ezt a szerződést igyekszik a kormányzat felrúgni azzal, hogy egyoldalúan megváltoztatja a működtetés feltételeit.
Nyeste László szerint a mezőkövesdiek felháborodva fogadták, hogy kórházukban megszüntették az aktív ágyakat, így júliustól az egri kórházba kell befeküdniük, ha erre van szükség, de a sürgősségi esetekben is oda viszi őket a mentő. Az önkormányzati képviselő szánalmasnak nevezte Tállai András önkormányzati államtitkár – mint fogalmazott – „magyarázkodását" a helyi lapban, miszerint ő maga csak későn értesült a Mezőkövesden várható változásokról, hiszen csak május közepén szólt neki a polgármester arról a levélről, melyben a sürgősségi ellátás helyben maradását kérték a minisztériumtól. „Aligha hihető, hogy a kormány tagja, Mezőkövesd országgyűlési képviselője, a város mindenhatója ne tudja, milyen borzasztó változtatásokra készül a kormányzat az intézményben, s arról se legyen fogalma, hogy városvezető párttársai milyen kérésekkel keresik meg a minisztériumot. Ha netán tényleg nem tudta, akkor viszont még nagyobb a baj, az az egész kormányzásukat teszi tragikomikussá" – jelentette ki Nyeste László.
Hangsúlyozta: az egri Markhot Ferenc Kórház ellátási körzetébe a mostani döntés 30 ezer új beteget (köztük a mezőkövesdieket és a szűkebben vett mezőkövesdi térségben élőket) rendelt, miközben 30 aktív ággyal csökkentette az intézmény kapacitását. Ehhez hozzá lehet venni a Mezőkövesden megszüntetett 30 ágyat is, azaz 60 ággyal kevesebb jut a térségben élő emberekre. Szerinte a mezőkövesdi sürgősségi ellátás megszüntetése azt is jelenti, hogy július 1-jétől hosszabb időbe telik, amíg a sürgősségi beteg megfelelő kórházi ellátást kap, azaz életben maradási esélyei csökkennek.
Megítélése szerint a döntés kihat a mezőkövesdi rendelőintézet működésére is, hiszen a most már csupán 45 krónikus ággyal vegetáló mezőkövesdi kórház orvosainak egy része (miután feleslegessé válik) más térségben keres majd magának új munkahelyet, otthagyva a rendelőintézeti munkáját is.
"Követeljük, hogy állítsák vissza a helyi kórház aktív ágyait, a 24 órás sürgősségi kórházi betegellátást, az ambuláns ügyeletet, és vegyék figyelembe Mezőkövesd és térségének az érdekeit. Mert az egészségünk megóvása, a betegek gyógyítása nem lehet pusztán költségvetési kérdés" – fogalmazott a képviselő.
