„A lottót azonban nem véletlenül hívják a szegények adójának, hiszen, ha picit visszamegyünk az időben, és megvizsgáljuk a lottó történelmét, akkor megállapíthatjuk, hogy az államok eleve azért hozták létre ezt az intézményt, hogy – az adóbevételek mellett – további többletforrásokhoz juttassák a költségvetést” – emlékeztetett Gurmai Zita.
A felmérések szerint nagyjából minden tizedik ember szerencsejáték-függő Magyarországon és a nyerési ráta is igen csekély. „Egy átlagember számára csak durván 1:44 millióhoz az esélye annak, hogy megnyerje a főnyereményt, az igazi nyertes tehát maga az állam, hiszen a sorsolás végeredményétől függetlenül csakis győztesen jöhet ki a játékból” – foglalta össze az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A Szerencsejáték Zrt.-nek tavaly 821 milliárd forint árbevétele volt, illetve 25,9 milliárd forint adózott eredményt ért el és várhatóan ezek az eredmények csak növekednének az emelés után. Gurmai Zita felhívta a figyelmet arra, hogy a társaság nem a teljes nyereségét szokta az állam számára osztalékként kifizetni, hanem számtalan civil szervezetet, programot, vállalkozást támogat, ezért szeretné tudni, hogy a Szerencsejáték Zrt. mire költi el a hozzá befolyó, nyereségként elkönyvelt pénzösszegeket.
Az MSZP országgyűlési képviselője írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek, hogy kiderüljön, milyen kedvezményezetteknek és milyen összegben nyújtott pénzbeli támogatást a Szerencsejáték Zrt. 2022-ben és 2023-ban a mai napig.
