Népszava | Belföld | Önkormányzat
2019. július 22. 13:51

Klímasemleges, zöld sziget lehetne a Belváros - Interjú Tüttő Katával

Klímasemleges, zöld sziget lehetne a Belváros - Interjú Tüttő Katával
Tüttő Kata a gyermekvállalás miatt költözött el az V. kerületből. Polgármesterként azon lenne, hogy másnak ne kelljen.
„Legyenek szívesek, pakolják vissza az asztalt a falhoz, ha nincs szorosan mellette, akkor megbüntetnek minket” – kéri kedvesen, de határozottan az V. kerületi kávézó pincérnője. Sietve visszatesszük...
 
– Na. Ez tipikus példája, hogy az V. kerületben nem ugyanaz a szabály vonatkozik mindenkire. Miközben ezt a kávéházat meg a mellettünk lévő virágost megbüntetik, ha picit is kilóg a járdára, rendszeresen parkol itt néhány drágább autó, sokszor szabálytalanul, de a vezetőiknek nincs okuk aggódni. Például itt is áll egy a ház előtt. 
 
Arról a Ferrari-szerűségről beszél?
A lényeg, hogy a kerület elég szigorú. De nem ez zavarja az itt működő vállalkozókat, akikkel beszéltem, hanem a kettős mérce.
 
Hogyan győzte meg a pártokat, hogy a Belvárosban számítsanak önre, és ne szűkebb pátriájában a XII. kerületben? 
Sokat éltem a belvárosban – és boldogan. Tizenkét évet dolgoztam itt, a Városházán. Szóval nem vagyok idegen, így nem kellett nagyon győzködnöm a pártokat.
 
Miért költözött el? 
Mert nem szívesen vállaltam itt gyermeket. Kevés a park, a játszótér, babakocsival alig lehet elférni a járdán és nagyon szennyezett a levegő. Ehhez ma már az is hozzájárul, hogy megfizethetetlenek az albérletek és az ingatlanok. Ide csak a leggazdagabbak költözhetnek, egy középosztálybeli pár nem is álmodhat V. kerületi lakásról, még CSOK-kal sem. A legfontosabb kérdés, hogy 15 év múlva élnek-e itt majd emberek, vagy a Belváros szellemkerület lesz, ahol befektetési célból vett lakások százai állnak üresen, vagy egy-két éjszakára bérbeadva, netán vagyonos vevőre várva; ahol csak kormányzati hivatalok működnek, szállodák üzemelnek és külföldiekre, illetve a hazai elitre koncentráló vendéglátóhelyek.
 
Amikor az interjút egyeztettük, azt panaszolta, már szinte sehova sem lehet beülni, minden a hatalom embereinek érdekeltségébe tartozik. Ha polgármester lesz, visszaszerzi ezeket a zömmel önkormányzati tulajdonú helyeket? 
Polgármesterként nyilván ezzel is dolgom lesz, de nem ez a legfontosabb. Van egy pozitív jövőképem. 2002 óta vagyok önkormányzati képviselő, évekig vezettem a fővárosi közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottságát, az utóbbi öt évben pedig azt tanultam a Régiók Európai Bizottságánál, hogyan néznek majd ki a jövő városai 15-30 év múlva. Ezt a tudást remekül tudnám hasznosítani itt, ahol egyszerre három problémával kell megbirkózni. Kezdeni kell valamit a kerület elnéptelenedésével, meg kell oldani, hogy a turizmus ne nehezedjen rá a Belvárosra, kell egy új szövetség a kerület és Budapest vezetése között. De a legfontosabb, hogy élhetőbbé kell tenni a Belvárost. Van egy 100 napos és egy 15 éves programom.
 
Utóbbinak mi a végpontja? 
Az, hogy a Belváros klímasemleges lesz. Az aszfaltdzsungelből is lehet zöld várost teremteni, ebben az úttörő szerepét fogjuk betölteni. Az első lépés egy a zöldítéssel, közlekedéssel, megújuló energiával, műanyagmentességgel foglalkozó klímastratégia. Okos mérőberendezéseket telepítünk, feltérképezzük előbb a köz-, majd a magánpületek energiafogyasztását, a fűtési rendszerek állapotát, a szigetelések minőségét. De nemcsak a fűtésre kell koncentrálni a belvárosban, hanem a nyári hűtésre is. 
 
Légkondicionálókat akar telepíteni? 
Fákat, árnyékolókat. Megszigorítjuk a fakivágást, hozunk egy új, a fákat védő, a zöldtömeg növelését támogató rendeletet, ami előírja majd, hogy a kerületen belül kell pótolni az elveszett lombtömeget: faültetéssel, zöldfallal, zöldtetővel. Ezek határozzák meg a következő tizenöt év építkezéseit. Ha úgy tetszik, egy belvárosi lugast építünk. 
 
Életképes egy zöld sziget a többi belső kerület beton- és tégladzsungelében?
Ezért hozunk létre majd az önkormányzati választások után a momentumos Soproni Tamással (VI. kerület) és a DK-s Niedermüller Péterrel (VII. kerület), illetve az MSZP-s Tóth Józseffel (XIII. kerület) egy belvárosi szövetséget, és együtt gondolkozunk a zöldítésről, az árnyékolásról, a forgalomszabályozásról, a lészennyezés csökkentéséről. A faültetés nem csak a városon belül fontos. Például szívesen csatlakozom a Bojár Iván András által elindított „Ültessünk 10 millió fát!” mozgalomhoz, így a kerület minden lakosa nevében telepítene egy csemetét – nemcsak egyszer, hanem minden évben.
Akkor valóban dzsungel lesz a belváros. 
Ennyi új fa nem fér el a kerületben, de szívesen kötnék szerződést például a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel, hogy a Budapest környéki erdőterületet növeljük. 
 
Mindezt miből finanszírozná? Egy-egy fa elültetése drága dolog. 
A városban igen, ahol ügyelni kell az épületekre és a közművekre, így lényegében óriási földalatti ládákba ültetik a fákat, és okos kütyük figyelik, hogy nem szárad-e ki, vagy nem savasodik-e el a földjük. De a városon kívül egy hektárnyi akácost már egymillió forintból lehet telepíteni. Pénzügyes vagyok, első dolgom volt megnézni, hogy van-e erre forrás. 
 
A többi kerületben szociális bérlakások építésével és szociális boltok ígéretével kampányolnak. Ön tudatosan kerüli ezeket a témákat, vagy a kerület lakosainak nincs ilyesmire szükségük.
Ezek is szerepelnek a programomban az itt élők parkolási nehézségeinek könnyítésével és a fűtéstámogatással együtt, ez a kerület napi működtetésének része. De inkább a saját személyiségemet próbálom behozni a kampányba, ugyanis ott, ahol ambiciózus polgármester áll a város élén Európában, csodákat lehet csinálni. Ljubjana a hulladékmentességet tűzte ki és mára 80 százalékkal kevesebb szemét megy a lerakóba.

Kapcsolódó párttagok