„Legyenek átláthatóak és költsenek is!” – követelte Komjáthi a kormány stratégiai partnereivel kapcsolatban, rendkívül fontosnak nevezve, hogy ha már egyedi kormánydöntés alapján „súlyos milliárdokat” kapnak ezek a cégek, akkor annak bizonyos részét, akár pántlikázva, a dolgozókra, munkakörülményeikre és munkavédelmükre költsék.
Kiemelte: egy munkahely megteremtése 16 millió forintnál tart, „joggal elvárható, hogy ezek a cégek egyrészt információt szolgáltassanak a működésükről, és legfőképpen arról, mennyit költenek például munkavédelemre, munkakörülmények javítására”.
Az ITM évente közzétett adataiból kiderül: kevés az intézkedés és a szankció a munkavédelmi és munkajogi szabályok megsértőivel szemben. Az ellenőrzések számát és hatékonyságát növelni kell, hiszen egy évben csak nagyjából 40 ezer munkavállaló munkakörülményeit ellenőrzik a 4,5 millióból,„ez nagyon-nagyon kevés” – mondta.
Az MSZP tudni akarja, kifejezetten a stratégiai partnereket illetően hogyan alakul az ellenőrzések száma, ezért Tóth Bertalan társelnök, frakcióvezető írásbeli kérdést nyújt be erről az illetékes miniszterhez.
Az ellenőrzés „egyébként is kevés, de erős a gyanúm, hogy az ő esetükben meg még kevesebb” – mondta Komjáthi a stratégiai partnerekre utalva.
Elmondta: az a tapasztalat, hogy a munkavállaló egyszemélyben nem nagyon mer szembeszállni a céggel. A kormány pedig olyan jogszabályi környezetet alakított ki, hogy ha van erős szakszervezet, még akkor is nehéz, sokszor évekig tartó pereskedésbe kerül, az igazát kiharcolni.
A Suzukinál történt munkajogi vitáról, ahol azért rúgtak ki egy fiatalembert, mert szakszervezetet „mert alapítani”, Komjáthi elmondta: peren kívüli megegyezéssel, a vártnál hamarabb zárult a dolog, mert „olyan nyomás volt már a Suzukin mind politikailag, mind szakszervezeti részről, hogy meghátrált a cég.”
