Elsőként Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke lépett színpadra. „Mindenki tudja, kit ünneplünk ma. A dolgozó embert, a munkát végző nőket és férfiakat, akik nélkül ma semmi nem lenne” – kezdte beszédét Komjáthi Imre. Május elsején meg kell köszönni a munkavállalóknak, hogy általuk működik a világunk és meg kell tárgyalni, hogy mit tehet a közösség a munkavállalókért.
A rendszerváltás óta eltelt 33 év, de még mindig a dolgozók fizikai biztonsága miatt kell aggódnunk. „A NER és a kapitalizmus pompásan egymásra talált. A profit jelentős részét ma a dolgozó közvetlen, fizikai biztonságán spórolva keresik meg” – érvelt a szocialista politikus. Kérdéses, hogy egyáltalán van-e még megyénként legalább néhány olyan ember, akinek a dolga a munkavédelmi ellenőrzés.
„Ne beszéljünk mellé: a megélhetés biztonsága egyre kevesebb magyar dolgozónak jár. Még eggyel kevesebb szelet felvágott, még egy fokkal hidegebb szoba, még egy vakáció családi nyaralás nélkül” – foglalta össze a helyzetet az MSZP társelnöke.
Ma senki sem gondol arra, hogy a dolgozó miből tudja fizetni az albérletet, milyen iskolában tanulhat a gyereke, milyen kórházban látják el a szeretteit. „Egy dolog biztos csak: a rekordáfát és az esztelen sok adót hiba nélkül beszedik. Amit viszont cserébe nyújtani kéne, annak a kudarcát mindig megmagyarázzák, valaki másra fogják” – érvelt az MSZP társelnöke.
Komjáthi Imre kiemelte, hogy mindezekre reagálva az MSZP május 1-jén meghirdeti a Mentőcsomag a háztartásoknak programot és annak öt pontját.
Először is: Adóstopot!
- Töröljük el az élelmiszerekre kivetett extra ÁFÁ-t és az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját!
Másodszor: Árstopot!
- Maradjon meg a nyolc élelmiszer kedvezményes ára mindaddig, amíg az élelmiszer ÁFA- és különadó megmarad.
Harmadszor: Ehessen mindenki!
- Adjunk élelmiszer-bankkártyát a leginkább rászoruló 300.000 családnak havi 20.000 forint értékben, hogy senki ne éhezzen hazánkban!
Negyedszer: Tisztességes nyugdíjakat!
- Adjunk 5%-os nyugdíjemelést 2023. júniustól minden nyugdíjasnak, hogy legalább azt megvehessék, amit korábban meg tudtak venni!
Végül pedig: Támogatást a kisboltoknak!
- Adjunk célzott támogatást a hazai tulajdonú kisboltoknak, hogy az árstop alá eső termékek mindenhol elérhetőek maradjanak!
Van azonban további három egymást erősítő ajánlat, ami megoldást jelenthet. Az első, hogy a dolgozó ne legyen magában. Legyen szervezett! Ha mindenki tagja lenne egy-egy szakszervezetnek, akkor egyes ágazatok akár százezreket is képviselhetnének. „Micsoda erő lenne ez! Melyik miniszter tudna ellenállni nekünk?” – tette fel a kérdést az MSZP társelnöke. A második ilyen ajánlat a Magyar Szocialista Párt, mert nincs olyan probléma a jelenben, amire ne jelentene megoldást a baloldalibb politika. A harmadik ilyen tényező pedig, hogy: „jöjjünk össze, keressük egymást” és beszélgessünk a közös dolgainkról, mert nincs nagyobb érték az együtt töltött időnél.
„Emlékezzünk a közösség erejére, a közös gondolatok fontosságára. Higgyétek el, nagy igazsága van egykori szakszervezetemnek, hogy a jelszava: Többen erősebbek vagyunk!” – zárta beszédét Komjáthi Imre.
Komjáthi Imre társelnök után a felszólalásokat Hiller István választmányi elnök, országgyűlési képviselő folytatta. A volt oktatási- és kultúrminiszter elmondta, május első napja sok évtizede a munka ünnepe, azonban 19 éve ünnepelhetjük ezen a napon hazánk európai uniós csatlakozását is. Hiller István elmondta, mind hazánkban, mind a világban az elválasztó falak helyett összekötő hidakra van szükség. Békétlenségről, és béketeremtésről, a szociáldemokraták gondolkodásáról és terveiről is beszélt a korábbi oktatási- és kultúrminiszter. Kiemelte, az MSZP békepárti, az orosz-ukrán háborúnak úgy kell véget érnie, hogy fenntartható béke szülessen, meg kell maradnia Ukrajna eredeti határainak, és meg kell szüntetni az agressziót. Hozzátette, békétlenség nem csak a háborúban van, hanem Magyarországon is számos területen. Békétlenség van az oktatás területén, az egészségügyben, a boltokban.
Az MSZP választmányi elnöke elmondta, a Magyar Szocialista Párt az a párt, amely hozzájárult a békés rendszerváltáshoz, elérte a NATO-tagságot és az EU-s csatlakozást. Az MSZP az a párt, mely a Covid idején már akkor is segített az embereknek Szombathelyen, amikor az állam még nem, amely Angyalföldön példaértékű bérlakás programot indított, melynek célja, hogy szabad, erős önkormányzatok legyenek Magyarországon.
Az MSZP az európai magyarok pártja, amely összefogja azokat, akik hisznek a haladásban, a közös megoldásban, a tárgyalásban. Az MSZP össze akarja kapcsolni a baloldal és a nemzet ügyét, patriótákat és az európaiakat, és hisz abban, hogy ez lehetséges.
Hiller István elmondta, nem szabad elszigetelődni, megosztottnak lenni. Az MSZP a civil szervezetekkel, a szakszervezetekkel együttműködő Magyarországot akar. „Nem kiszolgálni akarjuk Brüsszelt, hanem visszahozni a tárgyalásos együttműködés kultúráját, mert nem a konfliktus a cél, hanem a megoldás” - mondta. Hozzátette, ha ez így lenne ma, akkor az uniós források már rég itt lennének és arról lehetne beszélne, hogyan lehetne azt felhasználni.
Az MSZP szerint összefogás kell a jövő évi önkormányzati választásokon, ezért ezt már korábban kezdeményezte a párt és ehhez tartja is magát. A szociáldemokratáknak továbbá meg kell hallani a helyiek, vidékiek problémáit, ezekkel is ugyanúgy kell foglalkozni, mint a hírekben hallható, nagy figyelmet kapó gondokkal.
A Magyar Szocialista Pártnak nem a másokhoz kell viszonyítani magát, nem viszonyítási pontnak kell lennie, hanem állításnak. „A politika, a szociáldemokrácia célja a megoldás, a közösségek, az emberek, a családok számára” – foglalta össze Hiller István.
Egy összetartóbb, együttműködőbb országot akar az MSZP, falak helyett hidakat, egy szabad, igazságos és boldogabb Magyarországot. Ez az MSZP útja, története és ez a májusi üzenet, zárta beszédét a szocialista párt Választmányi elnöke.
Hiller István után Tüttő Kata, az MSZP alelnöke, főpolgármester-helyettes mondta el gondolatait. „Nekünk szociáldemokratáknak, ahogy a nőnap nem egy virágünnep, úgy május elseje sem a sör és a virsli nemzetközi napja. Ezen a napon arról beszélünk, hogy az érdekképviseletek, a munkásmozgalmak milyen eredményt értek el az évtizedek alatt, és beszélünk arról, hogy mi a munka jelene és jövője. Ez az a nap, amikor arról is beszélünk, hogy mi nők és férfiak, a fizetett és nem fizetett munkát mennyire osztjuk meg egymás között igazságosan. Ez az a nap, amikor arról is beszélünk, hogy a gondoskodás az munka, nem pedig női princípium, de a sok óráért, amit gondoskodással töltünk, azért kevés fizetés jár, amiből kevés megtakarítás jön össze, és alacsony nyugdíj következik, valamint az, hogy a nők egyre jobban elszegényednek idős korukra – kezdte beszédét Tüttő Kata.
A munka ünnepén beszélni kell arról, hogy mit is jelent a távmunka, hogyan gyorsította fel az elterjedését a Covid-járvány, elveszik-e a robotok a munkánkat, mit hoz a munka világába a robotizáció, a mesterséges intelligencia.
Tüttő Kata arról is beszélt, hogy mit tett a Fővárosi Önkormányzat a munkavállalóiért, a fővárosi intézkedések miben tértek el a kormányzatitól. „Míg a kormány gyakorlatilag megszüntette az érdekegyeztetést, addig a Főváros érdekegyeztető fórumot hozott létre. A Főváros úgy döntött, hogy a béradósság törlesztése sokkal fontosabb, mint a térkövezés. Budapest nemet mondott a rabszolgatörvényre, nem bocsátotta el azokat, akik kiálltak jobb munkaviszonyokért, hanem bérszövetséget és bérmegállapodást kötött.”
„Most, amikor a 150 éves Budapest a túlélésért küzd, akkor két nagyon fontos cölöpöt vertünk le, és ugyanezt megtettük már a koronavírus-járvány idején, és az energiaválságban. A városnak működnie kell, a közszolgáltatásokat működtetni kell, de emellett a béreket minden körülmények között ki kell fizetni” – mondta az MSZP alelnöke
Május elsején az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat is ünnepeljük. Tüttő Kata szerint az Európai Unió egy házassághoz hasonlít. Aki azt gondolja, hogy ide elég egyszer belépni, és onnantól örök boldogság van és elég azt nézni, hogy ki mit vesz ki belőle, az nagyot fog csalódni. A házasság és az Európai Unió egy hosszú távú, remélhetőleg egy életre szóló szövetség, aminek a pillérei, hogy nagyjából ugyanazt gondoljuk a világról, ugyanazok a hiedelmeink, ugyanúgy látjuk a jövőt és szövetséget kötünk egymással, hogy erősebbek legyünk a szembejövő kihívásokra adott válaszokban és gyarapíthassuk a közösségeinket.” Az ilyen típusú szövetség elárulása gyakran háborúhoz vezet. A magyar kormány Brüsszellel folytatott háborújának legnagyobb vesztesei a magyar emberek.
A Fővárosi Önkormányzat kifejezetten nagy vesztese a kormány Brüsszel való hadakozásának, hiszen a Főváros nem lomb nélküli lomboronasétányra, nem szökőkutakra, térkövekre és kisvasútra költi az uniós forrásokat, hanem például a 3-as metró felújítására, ami napi félmillió embert szállít, vagy az elmúlt 10 év legnagyobb ivóvízjavító beruházásra.
Az akkumulátorgyárakról Tüttő Kata elmondta: a kormány nem veszi figyelembe a vízhiányt, az energiahiányt, és az sem világos, hogy kiknek akarnak itt munkát teremteni. A kormány teremtsen inkább olyan munkahelyeket, ahol a saját gyermekeiket is szívesen látnák dolgozni. Budapest nem akkumulátorgyárakban látja a jövőt, hanem hogy hogyan tudja saját maga megtermelni az energiát a közszolgáltatáshoz, hogyan lesz tisztább a város levegője, hogyan lesz klímasemleges és hogyan kezelje a lakhatási válságot.
„Az a csata, amelyet Budapest jelenleg folytat, két válság után, a kormányzat fojtogatásában, a magyar ellenzék legnagyobb küzdelme. Budapest meg tudta mutatni, hogy a sokszínű ellenzék képes együtt gondolkozni, képes felelősen együtt várost vezetni, képes másik utat mutatni és a demokrácia utolsó morzsáit megőrizni – zárta gondolatait Tüttő Kata.
Szakpolitikai pódiumbeszélgetések az MSZP fórumsátrában:
A nap folyamán az MSZP négy fontos témakörben szervezett fórumot. Az elsőt, a nyugdíj jövője címmel Korózs Lajos, az MSZP alelnöke tartotta, beszélgetőpartnere Karácsonyi Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke volt. A pódiumbeszélgetésen elhangzott, hogy kizárólag a kormányon múlik az, hogy kinek mennyi lesz a nyugdíja, hiszen ez egy politikai döntés. Korózs Lajos szerint elképzelhető, hogy kormány a nyugdíjkorhatár emelésére készül, hiszen egy tervezet szerint a kormány a várható élettartam növekedéséhez hozzáigazítaná a nyugdíjkorhatárt is.
A fórumsátor második, a munka világa című beszélgetésének témavezetője Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke volt, aki korábban maga is dolgozott szakszervezeti vezetőként. Beszélgetőtársai Székely Tamás szakszervezeti vezető és Jámbor András országgyűlési képviselő voltak. A fórum során megvitatásra kerültek a munkavállalói jogok, a munkavállalói érdekképviseletek helyzete és a munka világának aktuális kérdései. „A szakszervezeteknek és a szociáldemokrata pártoknak természetes szövetségeseknek kell lenni” – mondta Komjáthi Imre. A munkavállalói érdekképviseleti szervezeteknek szakmai kérdésekben együtt kellene működnie a baloldali pártokkal. Az MSZP társelnöke elmondta, hogy az akkumulátorgyárakkal kapcsolatosan mindenki a környezetvédelmi kérdésekről beszél, pedig történelmi pillanat lehetne, hogy a munkavállalói jogokat rendezzük. Szó volt még munkaerő kölcsönzésről, státusztörvényről és arról is, hogy a mesterséges intelligencia kapcsán számíthatunk-e egyfajta újabb „ipari forradalomra” a szellemi dolgozók területén. A fórumon a résztvevők megvitatták a munkahelyi balesetek kérdéskörét is. „Nemcsak az ipari szektorban tapossák, tiporják lábbal a munkavállalói jogokat, hanem az állami szektorban is. Ha valamikor kell és muszáj szolidaritást mutatni, akkor pont most a bosszútörvény kapcsán kell” – összegezte a fórumbeszélgetést Komjáthi Imre.
Pódiumbeszélgetést tartott Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, valamint Hiller István, az MSZP választmányi elnöke is, az oktatás jelenéről és jövőjéről. A korábbi oktatási- és kultúrminiszter elmondta, az oktatás középpontjában a gyermek mindenek felett álló érdeke kéne, hogy álljon. Ehelyett a Fidesz a hatalomra kerülése után kivette ezt a részt a Nemzeti Köznevelési törvényből, majd át is nevezte a közoktatási törvényt köznevelési törvényre. A gyermekeket gondolkodásra, kritikus gondolkodásmódra kéne nevelni, a kormány azonban ennek éppen az ellenkezőjét teszi. Kunhalmi Ágnes elmondta, a bevezetni tervezett pedagógus státusztörvény szembe megy azokkal az értékekkel, melyet az Európai Unió és Brüsszel képvisel, éppen annak az ellenkezője, amit tenni kéne ahhoz, hogy Magyarország uniós forrásokhoz jusson. Kiemelte, az oktatás minden ország nemzeti ügye, ezért érthetetlen, hogy a fideszes kormányzat miért köti uniós forrásokhoz a pedagógus bérek emelését, miközben máskor büszke a nemzeti szuverenitására. A munka ünnepén továbbá sajnos arról is kell beszélni, hogy a státusztörvény egy új rabszolgatörvény, mely a Fidesz hatalmának bebetonozását szolgálja.
A negyedik fórumbeszélgetést „Van-e jövője a magyar gyógyításnak?” címmel Dr. Szelényi Zoltán, az MSZP egészségügyi kabinetének vezetője tartotta, amelyen beszélgetőtársa Dr. Lukács László György országgyűlési képviselő volt. A fórum során elhangzott többek között, hogy az egészséghez való jog egy alkotmányos alapjog, amelyet az államnak mindenki számára garantálnia kellene. Nemcsak orvoshiány van ma Magyarországon, hanem egyre több szakdolgozó is elhagyja a pályát, ami súlyos problémákat vetít előre. Szó volt még az egészségügy kaotikus helyzetéről, aktuális állapotáról és valódi megoldási javaslatokról is. „Nincs jobboldali vagy baloldali egészségügy, hanem egészségügy van” – mondta Dr. Szelényi Zoltán.
