„Az MSZP az embereket képviseli. Olyan javaslataink vannak, amitől olcsóbb lenne a kenyér, nálunk ebben van a fókusz” – mondta a társelnök a műsorban. Az akkumulátorgyárakról azt mondta: az ellenzék pártjai teljesen egyetértenek abban, hogy a helyben lakók megkérdezése nélkül nem lehet ilyen gyárat létesíteni.
Az MSZP azt képviseli, és erről határozati javaslatot is nyújtott be, hogy „a zsíros magyar földeket nem lehet akkumulátorgyár, de semmilyen más gyár építésére használni”, a 25 aranykorona érték fölötti földeken ne lehessen gyárakat építeni, „azt arra használják, hogy abból majd jó magyar kenyér legyen, és búzát vessenek bele”. A szocialisták szerint helyi népszavazást is kell tartani, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.
Komjáthi Imre elmondta, hogy az Európa más részein, például Svédországban nem távol-keleti, hanem európai befektetők által létesített akkumulátorgyárak esetében teljes az átláthatóság, a helyben lakókat megkérdezik, és a befektetők garanciákat vállalnak, hogy betartják a környezetvédelmi és munkajogi szabályokat. „Ez itt ma Magyarországon nincs” – jelentette ki. Hozzátette: az MSZP abban érdekelt, hogy az országban minőségi munkahelyek jöjjenek létre, „ahol nem fogja otthagyni az egészséges máját és tüdejét egy munkavállaló”. Erre azonban nem látnak garanciákat, ahogy arra sem, hogy magyar munkavállalók fogják betölteni a keletkező álláshelyeket. Példaként a gödi Samsung gyárat említette, amely nem közölt adatokat a munkavállalói számáról; máshonnan derült ki, hogy a mintegy 3500 dolgozójának csak 40%-a magyar, és ebből csak mintegy 94 gödi lakos.
Leszögezte: a szocialisták nem idegengyűlölők, viszont azt látják, és a szakszervezetek is azt erősítik meg, hogy a harmadik országbeli munkavállalók a legkiszolgáltatottabbak, nem tudnak hazamenni, ha kirúgják őket és „ezért bármire rávehetők”, több túlórát vállalnak és kevésbé fognak a munkavédelmi szabályokkal foglalkozni.
Ezért az MSZP azt javasolja, hogy harmadik országbeli munkavállalót csak olyan cégnél lehessen foglalkoztatni, ahol van kollektív szerződés, hiszen az mindenkire egyaránt érvényes. „Ahhoz viszont szakszervezet kell” – tette hozzá a szocialista társelnök.
A képviselő kitért az MSZP álláspontjára a kormány stratégiai partnercégeivel kapcsolatban: mint mondta, „elvárás az irányukban”, hogy garanciákat vállaljanak a stratégiai partnerségi szerződésekben például arra, hogy a szakszervezetek működését nem akadályozzák, illetve hogy nem „csemegézik ki” a kollektív szerződéseket. Példaként hozta a Suzuki esetét, ahol ellehetetlenítették a szakszervezetet és kirúgták a szakszervezeti vezetőt; illetve a Tungsramot, ahol a csődeljárás megkezdése előtt felmondták a kollektív szerződés bizonyos részeit. Ezzel megrövidítették az utcára tett dolgozókat; a minimálbéreseket fejenként 1 millió forinttal.
Elmondta: jelenleg a kormánynak 93 stratégiai partnere van; ezek „nagyon-nagyon sok” adóforintot kapnak támogatásként sokszor egyedi kormánydöntés alapján, a partnerségi szerződésekben mégsem vállalnak semmiféle garanciát a munkavállalókat érintően; „a legerősebb garancia, amit egy ilyen cég vállal, az az, hogy támogatja a helyi kultúrát és a sportot.” Kiemelte, hogy a szakszervezetek „a munka világának a lázmérői”: „ha baj van, akkor ott felszökik a láz, és akkor azt kezelni kell. Szerintem a kormánynak is, Magyarországnak is, a munkavállalóknak is jobb lenne, ha lennének erős szakszervezetek.”
Az MSZP javaslatainak „tucatjai szólnak a biztonságról” és a minőségi életről; ilyen a rugalmas nyugdíjbavonulás lehetősége is, vagy hogy biztosak lehessenek benne az emberek: ha betegek lesznek, megfelelő ellátást kapnak – mondta.
