Hétfőn a pedagógus státusztörvény ellen zajlott demonstráció Budapest több pontján, többek között a Belügyminisztérium és a Karmelita kolostor előtt is. Korózs Lajos, a státusztörvény kapcsán elmondta, a kormány politikájából az látszik, hogy egyáltalán nem is foglalkoztatja őket az oktatás helyzete, ezért nincs például önálló oktatási minisztérium sem.
Egy személyben azonban az összes humánt területet nem lehet átlátni és igazgatni ezért az, hogy Pintér Sándor keze alá került mind, egyértelműen azt vetíti előre, hogy ennek a feladatnak gyakorlatilag lehetetlen hiánytalanul megfelelni. A műemlékvédelemtől kezdve az egészségügyig képtelenség átlátni mindent egy személynek, foglalta össze a politikus. Korózs Lajos szerint ez a minisztérium minőségét is előrevetíti.
Az MSZP alelnöke hozzátette, a szocialista párt politikusai hétfőn a Parlamentben ellenzéki képviselők aláírását gyűjtötték, hiszen 50 szignóra van szükség ahhoz, hogy a PDSZ és a PSZ által kezdeményezett normakontrollal az Alkotmánybírósághoz lehessen fordulni a státusztörvény megsemmisítéséért.
A szocialista politikus elmondta, azon kell elgondolkodni, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. Egy tudás alapú társadalmat akarunk építeni vagy egy rabszolgatársadalmat. Elmondta, olyan Magyarország épült és alakult ki az utóbbi években, ahol alacsony hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyek vannak és nem tapasztalható fejlődés a kutatás területén sem. Szülőként felháborítónak nevezte, hogy alig vannak nyelvtanárok a nyelvtagozatos iskolában, vagy, hogy nincs kémiatanár vagy matematika tanár az iskolában. Kiemelte, az a kérdés, a szülők mikor fognak beállni a diákok demonstrációja mögé.
Korózs Lajos arról is beszélt, hogy Novák Katalin köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek megfontolásra, a köznyelvben csak „házmester-törvényként” elhíresült hivatalosan a „Magyar élet védelméről” szóló törvényt. Az MSZP alelnöke kiemelte, a parlament ettől függetlenül változtatás nélkül is ismételten elfogadhatja a törvényt.
A szocialista politikus elmondta, nem gondolja valós veszélynek, hogy az orosz-ukrán háború harmadik világháborúvá vagy esetleg atomháborúvá fajulna. Hozzátette, mint minden háborúnak, egyszer ennek is vége lesz, akkor, amikor az oroszok vagy az ukránok leteszik a fegyvert. A lengyel külügyminiszter két héttel ezelőtt hosszan tárgyalt Bukarestben és megállapodtak egy lengyel-ukrán-román gazdasági együttműködésben, amibe be akarják emelni a Balti államokat is. Ebből következik, hogy ez az együttműködés egyben biztonsági és katonai intézkedés is. Korózs Lajos elmondta, innentől kezdve létrejön abban a térségben egy „pajzsfal”. Hozzátette, az orosz birodalom törekvése évszázadok óta az, hogy meleg tengerre jussanak ki, a krími háborúnak is ez volt a célja. Ezeknek az orosz törekvéseknek most vége lesz, hiszen azáltal, hogy kialakult ez a lengyel-ukrán-román hármas, valamint Finnország is NATO-tagállam lett, új biztonsági zóna jött létre.
