A videósorozat első részében Korózs Lajos a méltányossági nyugdíjemeléssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre adott választ. Így elmondta, hogyan lehet méltányossági nyugdíjemeléshez folyamodni és egyszeri segélyt igényelni, valamint hogyan lehet méltányosságból kezdeményezni nyugdíjmegállapítást.
Az MSZP alelnöke szerint a méltányossági nyugdíjemeléssel kapcsolatban három dolgot fontos rögzíteni: kinek, mikor és hogyan jár. Ezen kérdések megválaszolásával kirajzolódik, milyen lehetőségei vannak a rászorulóknak.
Korózs Lajos videósorozata második részében a nyugdíjasok számára igényelhető egyszeri segély igénylésével foglalkozott. Az MSZP alelnöke elmondta, vannak olyan élethelyzetek, amikor nem várt esemény következik be az ember életében, ekkor szükségessé válhat egyszeri segélyt igényelni.
„Szeretném előrebocsátani azt, hogy az egyszeri segélyt kérelmező személynek egy kérelemben kell nyilatkoznia, és el kell mondania, hogy mi az a körülmény, (...) ami miatt várja ezt az egyszeri támogatást” – mondta el Korózs Lajos. Szükséges továbbá kitölteni a kérelem igényléséhez szükséges adatlapot, valamint orvosi igazolást a biztosított havi gyógyszerköltségről és a segélyre való jogosultságot igazoló egyéb dokumentumokat.
A videósorozat harmadik részében az MSZP alelnöke a méltányosságból történő nyugdíjmegállapításról beszélt. „Indokolt esetben, ha a szükséges szolgálati idő legalább felével rendelkezik valaki, akkor kérhet méltányosságból megállapítandó öregségi nyugdíjat. Kivételes öregségi nyugellátást, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy részére engedélyezhető, tehát az öregségi nyugdíjkoratárt viszont be kell, hogy töltse, amely most már egységesen 65 év” – emlékeztetett Korózs Lajos.
Korózs Lajos videósorozatának negyedik részében a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás menetéről számolt be. Az MSZP alelnöke elmondta, a nyugdíjigazgatási szerv három évvel a nyugdíjkorhatár előtt, a hatvankettedik életév betöltésének évében kezdeményezi az adategyeztetési eljárást. Ez alól csupán egyetlen kivétel van, amikor valaki olyan ellátásban részesül, ahol az átlagfizetés és a meglévő szolgálati idő alapján számítják ki juttatását, ebben az esetben nem lesz adategyeztetési eljárás.
