Azt mondta, úgy érzékeli: a kereskedők egy jelentős része a nyári forgalomban akarja behozni a járvány okozta négyhónapos tavaszi veszteségét.
A szakemberek 3,2%-os éves inflációt vártak júliusra, de a ráta 3,8% lett, az élelmiszereké pedig 8%, ezen belül sok az olyan termék, amely 10% fölötti inflációs mutatóval bír – mondta el. Hozzátette: az ilyen mértékű áremelkedés komolyabb közgazdasági elemzést igényel.
Az áremelkedések terhét leginkább az idősek viselik: „a nyugdíjasok fogyasztói kosara most már hónapok óta magasabb, mint a lakosság egészéé”, trendszerűen, hónapról hónapra emelkedik, és az előző két hónapnak is ők voltak a vesztesei.
A nyugdíjasok fogyasztói kosárban nincsenek benne például a gyermekneveléshez, az iskoláztatáshoz kapcsolódó költségek, de például a gyógyszer több mint kétszer akkora súlyt képvisel a kosarukban, mint a társadalom egészéében.
Az étkezés pedig nem halasztható, mint például egy plazmatévé vagy egy autó beszerzése.
„Márpedig enni kell” – jelentette ki a képviselő, példaként hozva a sertéshús árát, amely az elmúlt hónaphoz képest csökkent ugyan, de mivel múlt hónapra 17%-ot emelkedett tavaly júniushoz képest, még mindig „bőven 10% fölött van az inflációs mutatója”.
Kijelentette: „a kormánynak kell rendesen zsebbe nyúlni” a novemberi visszamenőleges kiigazításnál, mert messze alultervezte az ez évre adott 2,8 %-os nyugdíjemelést az inflációhoz képest.
Elmondta: az öregségi nyugdíj átlagos összege durván 140.000 forint körül van, de a 19-ből csak három megye éri el ezt az átlagot: Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megye.
Bács-Kiskun megye „nagyon erős leszakadásban van”, „döbbenetes”, hogy az idősek 7-8%-a éri csak el ott az elfogadhatónak vélt 220.000 forintos nyugdíjat, és ennél sokkal többen vannak, akik 60.000 forintnál is kevesebbet kapnak.
„Nagyon nyomorultul kevés” nyugdíjjal rendelkeznek A Békés és a Szabolcs megyeiek.
De az üzemi előfizetéses étkeztetés is 8.7%-kal drágult, nagy valószínűséggel hasonló drágulás várható az iskolai menzáknál is - jelezte.
Nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik elvesztették az állásukat vagy csökkent a jövedelmük, és még ez a nagy infláció is sújtja őket: egy felmérés szerint a járvány miatt minden 10. munkavállaló elveszítette az állását, egynegyedüknek pedig csökkent a bevétele.
A kormány nem úgy „nyúlt hozzá” a munkájukat elvesztőkhöz, ahogy kellett volna, „nem tántorodtak el attól a régi rögeszméjüktől, hogy itt három hónapig lehet csak fizetni az álláskeresési támogatást” – mondta Korózs.
Elmondta: Szlovéniában két évig finanszíroz a kormány, Lengyelországban 6 hónaptól két évig, Szlovákiában hat hónaptól 10 hónapig.
Lehet, hogy egy ilyen segítség sem oldotta volna meg a helyzetet, „de nem hagyott volna ennyi embert ennyire rossz helyzetben” – mondta Korózs.
