mszp.hu | Belföld
2022. november 22. 12:19

Kössük a pedagógusbéreket a Nemzeti Bank elnökének a fizetéséhez!

Kössük a pedagógusbéreket a Nemzeti Bank elnökének a fizetéséhez!
Kössük a pedagógusbéreket a Nemzeti Bank elnökének a fizetéséhez! – ismételte el Tóth Bertalan, az MSZP parlamenti frakcióvezetője a szocialisták javaslatát az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn.

„Nem kértünk nagyon sokat: azt kértük, hogy kapják meg a pedagógusok a Nemzeti Bank elnökének a fizetésének a 10 százalékát, és ahogy az övé emelkedik, akkor nőjön a pedagógusok bére is” – mondta el újra a frakcióvezető a Parlamentben hétfőn napirend előtt elhangzott javaslatot.

Azzal érvelt: a Parlamentben nem kapott választ arra, miért emelte a kormány a jegybankelnök, az államtitkárok és a miniszterek bérét, miközben azt mondja, nem futja pedagógusbéremelésre vagy a minimálbér adómentessé tételére, holott a költségvetésnek csak az áfabevétele 1100 milliárd forinttal több volt eddig idén a tervezettnél.

„Miért van szükség arra, hogy nő az adóbevétel, mégis postákat zárnak be, kivonulnak a szociális ellátásból”, és az egészségügyi alapellátásban is megszorításokat vezetnek be?

„Hogyha egyre több adót szed be az infláció miatt a költségvetés, akkor azt miért nem ezekre a célokra fordítják?” –  kérdezte, megjegyezve: „Gondolom, tartalékolnak a Vodafone-vásárlásra”.

Rámutatott: nyáron a kormányzat 16 államtitkárnak 52 százalékkal emelte meg a fizetését, és a miniszterelnök fizetését is 2 millió forinttal; Matolcsy Györgyét pedig most emelik meg 5 millióról 6,2 millió forintra. Ráadásul a jegybankelnök fizetéséhez van kötve a Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, az Integritás Hatóság és a Médiahatóság vezetőjének a fizetése is, tehát az övék is emelkedik, miközben a pedagógusoké nem.

Közbevetésre, hogy közben a képviselői fizetések is emelkedtek, elmondta: a fideszes többségű Parlament 2018-ban hozott egy olyan döntést, hogy az átlagkereset háromszorosára jogosultak a képviselők tiszteletdíjként, és ahogy emelkedik az átlagkereset, azzal automatikusan emelkednek a képviselői fizetések is. Az MSZP képviselői azonban az emelés összegét azóta is egy Szolidaritási Alapba fizetik be, amelyből karitatív tevékenységet finanszíroznak, például a Covid-járvány alatt védőfelszereléseket és tartós élelmiszert juttattak a rászorulóknak.

„Ahogy emelkedik a képviselői fizetés, mi annál több adózott forintot fizetünk be ebbe a Szolidaritási Alapba” – mondta Tóth.

A kormány érvelésére, hogy a rezsicsökkentés fenntartása 1300 milliárd forintba kerül, azzal felelt: nem látni, hová fizetik ki ezt az 1300 milliárd forintot, hiszen az MVM veszteségpótlására összesen mintegy 150 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, és nem látni az MVM-nél nagyobb veszteséget.

Ugyancsak több százmilliárd forintnak kellene megjelennie az energetikai cégek extraprofitadójából a rezsivédelmi alapban, amit a kormány nyáron hozott létre és a jövő évi költségvetésben már szerepel.

„Nem látjuk pontosan, hogy mi történik. (...) Nem látjuk pontosan, hogy ez a pénz (...) hova megy. Mi azzal számolunk, hogy ez a pénz (...) bemegy a költségvetésbe” – mondta, hozzátéve: a jelek szerint a kormány nem fog költségvetés-módosítást beterjeszteni a Parlament elé, tehát a nyáron már ismert számokkal számol 2023-ra.

Rámutatott: a kormány tavasszal 2 ezer milliárd forintot költött el adóvisszatérítésre és 13 havi nyugdíjra, „ami nagyon helyes, hogy ott volt az embereknél, de hát ez sajnos már rég elinflálódott. Úgy érezzük, hogy most ezt szedi vissza a kormányzat”.

Elmondta: kedden szavaz a Parlament a szocialisták javaslatcsomagjáról, melyben szerepel a minimálbér adómentessége; hogy az önkormányzatok kerüljenek vissza az egyetemes szolgáltatásba; hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az energia áfája; és hogy a napelembekötések folytatódhassanak.

„Holnap a fideszes képviselők szavazatukkal dönthetnek végre az emberek érdekében” – mutatott rá.

Kapcsolódó párttagok