Szerettem azt a sok új ismeretet, amelyre megtanítottak, azt, hogy kinyílt előttem a világ, azt a közösséget, amelyet belőlünk kovácsoltak, azt a féltő figyelmet, amellyel tanáraink arra is gondot fordítottak: hogyan, milyen körülmények várnak ránk otthon.
Ma más a helyzet. A legszegényebb család is erején felül igyekszik kistafírozni a gyerekét, hogy legalább emiatt ne rekeszék ki az iskolai közösségből. Pedig a családok többsége ezt anyagilag nagyon megszenvedi. A pályán maradó pedagógusok pedig ezekben a napokban éppen azon tétováznak, adják-e fel a hivatásukat, vagy várják ki a „bosszútörvény” következményeit, és csak azután döntsenek.
Én azt kérem, abban reménykedem, hogy tanár társaim hivatásuk magaslatán állva kézen fogják a gyermekeinket, unokáinkat és megszerettetik velük ugyanúgy az iskolát, a tudás szentélyét, ahogyan velem megtették az én tanáraim! Legyen ugyanis bármilyen alávaló módon gondolkodó kormány, a TUDÁST elvenni attól, aki azt egyszer megszerezte, többé már nem lehet! Ezért minden nehézség ellenére szép, tartalmas tanévet kívánok 2023/24-re, még akkor is, ha ezért számtalan akadállyal kell megküzdeni!
Kajtárné Botár Borbála
elnök
a Magyar Szocialista Párt
Országos Pedagógus Tagozata
