mszp.hu | Belföld, Külföld
2022. augusztus 19. 10:49

Koszovó és Szerbia: meg kell akadályozni a konfliktust

Koszovó és Szerbia: meg kell akadályozni a konfliktust
Preventív diplomácia folyik Brüsszelben a Koszovó és Szerbia közötti konfliktus megakadályozására, ezt szolgálta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár figyelmeztetése is a KFOR-erők esetleges bevetéséről – mondta Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlésének szocialista alelnöke az ATV Start Szigorlat című műsorrészében pénteken.

„Azért vannak ott” – kommentálta Mesterházy a Koszovóban békefenntartó missziót teljesítő KFOR-csapatok esetleges beavatkozását, ha arra szükség lenne.

Stoltenberg arra az esetre helyezte kilátásba az esetleges beavatkozást, ha elmérgesedne a helyzet Koszovó és Szerbia között.

Erről Mesterházy azt mondta: szerb oldalról „mindig hoznak olyan intézkedéseket”, melyekre Koszovó aztán válaszol, ami „kicsit (...) fölhúzza a potmétert”; az ilyesmi aztán akár véletlenszerűen is átalakulhat erőszakos konfliktussá.

„Ezt kellene mindenféleképpen megakadályozni, az egészen biztos” – szögezte le.

Ezt szolgálják Stoltenberg tárgyalásai Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel, valamint a Brüsszelben az Európai Unió keretei között is folytatódó egyeztetések – mondta.

„Helyesnek” és „jónak” nevezte, hogy nemzetközi figyelem vetül a két állam kapcsolatára, mert, mint elmondta, Kurti nemrég egy görögországi szemináriumon ismertette vele, hogy „komoly problémák vannak, (...) a mélyben nagyon nagyok az ellentétek a két oldal között”.

Mint mondta, a brüsszeli tárgyalások arról is szólnak, hogy Szerbia is aspirál európai uniós tagságra, de kacérkodik a NATO-tagsággal is, „hiszen partnerországról van szó”.

Kifejezte álláspontját, hogy ha van egy ország, melyet nemzetközileg a többség elismert, akkor „ez a folyamat vissza nem fog fordulni, tehát előbb-utóbb Szerbiának is meg kell azzal barátkozni, hogy van itt egy külön önálló, független ország, ahol egyébként az albánok 90%-ban többségben vannak” - utalt Koszovóra.

A politikában előforduló „pragmatikus csodákra” példának Észak-Macedónia esetét hozta, mely hajlandó volt „egy nagyon hosszú, évtizedes vitát” lezárni azzal, hogy hajlandó volt az még az ország nevét is megváltoztatni, hogy Görögország ne blokkolja tovább a NATO-csatlakozását.

„A békés egymás mellett élés, az már egy szerintem kedvező szcenárió” – mondta Mesterházy.

A Koszovóban állomásozó KFOR-katonákról elmondta: körülbelül 400 magyar katona is részt vesz a misszióban, létszámuk így az első ötben szerepel.

Kérdésre leszögezte: a putyini Oroszország agressziója Ukrajna ellen „semmivel nem magyarázható”, a nemzetközi jog bázisán „elfogadhatatlan, a konfliktusokat nem lehet így rendezni”.

„Felesleges (...) mosdatni az orosz elnököt” – jelentette ki. Hozzátette: Putyin már a háború előtt tudatosan teljesíthetetlen feltételeket szabott, például hogy a NATO térjen vissza 1997-es határaihoz – ami például azt jelentené, hogy az 1998-ban csatlakozott Magyarország sem lehetne a szervezet tagja.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő azóta visszavont népszavazási kezdeményezését Magyarország uniós tagságának megerősítésére Mesterházy kérdésre úgy kommentálta: nem tartotta jó ötletnek, „azoknak kell kezdeményezni egy népszavazást Magyarország uniós tagságáról, akik nem elkötelezetten európai irányultságúak”. „Nem szeretném, (...) hogyha mi készítenénk elő akaratlanul is a Fidesznek a kommunikációs forgatókönyvét” – fűzte hozzá.

Megjegyezte: szerinte „nem véletlenül alakult Magyarországon Huxit párt a Volner Pártból, tehát valószínűleg a Fidesznek van még terve azzal, hogy Volner János majd ki fog lépni a politika színpadára”.

Az MSZP-re vonatkozó kérdésre a volt pártelnök közölte: szerinte pártja támogatottsága három-négy százalék környékén áll, de önállóan nem jutna be a Parlamentbe.

Mint mondta, pártjának nem megújulásra van szüksége, hanem radikálisan változtatnia kell eddigi politikáján, „van egy utolsó esély, kérdés, hogy (...) a küldöttek, a politikai vezetők, a politikai elitje az MSZP-nek mennyire fogadja el ezt a helyzetet, mennyire készek, hogy összefogjanak azért, hogy ezt a helyzetet megváltoztassuk”.

„Én azt látom, hogy ha a szocialista pártban a belső viták, a kiszorítósdi marad uralkodó - mint ahogy sokszor a történelmünk során ez előfordult -, és nem az összezárás, akkor erre a pártra már csak földet kell rakni. Ha van egy összefogás az eliten belül, a vezetőkön belül, akkor azt gondolom, hogy van esélye a Magyar Szocialista Pártnak” – mondta.

Kapcsolódó párttagok