Ezek a megoldási javaslatok részei lesznek majd a közös ellenzéki programnak, „úgyhogy 2022 után meg lehet valósítani” őket akkor is, ha a fideszes többség megint leszavazza a javaslatot – mondta a társelnök.
A devizahitelesek „tragédiájának” nevezte, hogy a forint gyengítése „tudatos, szándékos monetáris politika volt az elmúlt több mint 10 évben, és ennek a hasznát a Magyar Nemzeti Bank fölözte le.”
„Több száz milliárd forintnyi nyereség keletkezett a Nemzeti Banknál, miközben több ezer devizahiteles családot lakoltattak ki” – mutatott rá.
900 ezer devizahiteles járt rosszabbul a magas árfolyam miatt, ami ennek a tudatos monetáris politikának az eredménye. Nagyon sok ember úgy került ki az ingatlanából, hogy azt elárverezték, de ráadásul még több tízmillió forint hiteltartozása is maradt, „amit mind a mai napig nyögnie kell” – mondta el.
„No ez (az) a tragikus helyzet, amit orvosolni kell!” – jelentette ki.
A pénz azonban megvan; „ott van a Magyar Nemzeti Bank minden éves beszámolójában az a több száz milliárd forint, ami álláspontunk szerint a devizahiteleseknek járna. El lehetne számolni, azonnal meg lehetne állítani a végrehajtásokat” – hangsúlyozta.
A több mint 10 éve követett torz társadalomfilozófia eredménye az, hogy a kormány ennyire elutasító a devizahitelesek helyzetének javtására irányuló javaslatokkal szemben is – mutatott rá.
„Akinek jól megy, annak ad, kedvez (...), mindig ott adnak, oda jut több, ahol amúgy is könnyebb az élet; és onnan vonja el, ahol pedig nagy szükség lenne rá” – emelte ki.
Kérdésre „ajándéknak” nevezte például a nyugdíjplafon eltörlése miatt milliós nyugdíjjal rendelkezők számára fizetendő nyugdíjprémiumot, de hangsúlyozta: az a baj, hogy a 150 ezer forintos átlagnyugdíjjal rendelkezők eközben,ha megkapják is a nekik ígért összeget, a következő hónapban és az azt követő sok-sok hónapban megint csak 150 ezer forintot fognak kapni.
Ezért javasol az MSZP-Párbeszéd szövetség olyan nyugdíjemelést és nyugdíjszámítást, ami az alacsony nyugdíjakat felzárkóztatja és hosszú távon biztosít megélhetést a nyugdíjasok számára, nem csak egyszeri ajándékozás a kampányidőszakban – mondta.
A Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter közötti megállapodásokról kérdésre azt mondta: nem lát lényegi eltéréseket az MSZP-Párbeszéd szövetség által közösen képviselt programtól. Példaként az elszámoltatással kapcsolatos javaslatokat és az euróbevezetést hozta.
Mint mondta, az előválasztási kampány során Dobrev Klára is használ sok, a DK programjában szereplő programelemet, „ezt mindig hangsúlyoztuk, és mind a hat párt egyetértett abban, hogy a végső győztes nyilván a (...) közösen eddig elfogadott alaptézisekhez viszonyulva, de meg fogja adni a hangsúlyát (...) a közös programnak”.
A Karácsony és Márki-Zay által felvetett, az alkotmányozást segítő közjogi tanácsadó testülettel kapcsolatban, mely a DK szerint hatpárti egyeztetést igényel, kérdésre Tóth meggyőződését fejezte ki, hogy mind a hat párt egyet fog érteni abban, hogy alkotmányjogászok segítsék majd az alkotmányozás folyamatát, „hiszen a politikusok nem alkotmányjogászok; általában az alkotmányjogászok szokták előkészíteni, szerkeszteni, nyilván politikai döntés a vége”.
Mint mondta, az alkotmányozás szerepel az MSZP-Párbeszéd szövetség programjában is: „A Szájer József által egy vonaton megírt alaptörvényt nem tudjuk elfogadni, és az is teljesen egyértelmű, hogy alkotmányjogászok fogják segíteni a munkánkat.”
Arra a felvetésre, hogy a DK szerint még nincs itt az ideje bizonyos későbbi pozíciók esetleges betöltőit megnevezni, az MSZP társelnöke rámutatott: Dobrev Klára pedig azt mondta, hogy árnyékkormányt szeretne alakítani a győzelme esetén, „a kettő között nagy különbséget nem látok”.
