Közpénzek és kalandorok – a Quaestor-pénz nyomában
Közpénzek és kalandorok, avagy hogyan került vissza a Külügyminisztérium közel négy milliárd forintja a Quaestortól? – Szakács László napirend előtti felszólalása.
A képviselő kifejtette: a kormány még mindig nem tudja, hová tűnt a Quaestor-vagyon, ráadásul továbbra is fennáll a kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház ott volt-e a 11 VIP-ügyfél között, akiket a botrány kirobbanása előtt kifizettek.
Hogyan oldják meg a kiemelt fejlesztések után Zuglóban a parkolást?
Tóth Csaba a zuglói kormányzati beruházásokról érdeklődött. Mint rámutatott: a kerületben közel 125 ezren élnek, és két kiemelt kormányzati projekt helyszíne. Az egyik, az új Puskás stadion, ahol már bontják a régi épületeket. A képviselő felvetette, hogy az új stadionnál szükség lenne új parkolókra is, de erre nem gondoltak. Kitért a másik beruházásra, a Liget projektre is, ahol a jövőben évi mintegy 1,5 millió látogatóval számolnak.
Megközelíteni azonban most is alig lehet, a parkolás itt sem megoldott - jegyezte meg. Azt kérdezte: mit kívánnak tenni, hogy a kiemelt helyszíneket egyáltalán meg tudják majd közelíteni, s a több száz milliárdos projekteknél mennyit szánnak a probléma megoldására.
Káosz az agrártámogatások kifizetésében
Legény Zsolt szerint a Miniszterelnökség és a földművelésügyi tárca harca a vidékfejlesztési hivatalért káoszt teremt a magyar mezőgazdaságban, nehéz helyzetbe hozva a gazdákat, akik közül sokan még nem jutottak a pénzükhöz.
Mi a fontosabb: a miniszter személyes pozíciója, vagy az, hogy rend legyen? - tette fel a kérdést az agrártárca államtitkárának.
Mi lesz az M4-essel?
Bangóné Borbély Ildikó az M4-es autópálya kivitelezésének leállítását bírálta, szerinte az ügy nem a kommunikált okok áldozata, hanem annak, hogy "Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek és kettőjük között kitört a háború".
Értékelése szerint ez hátrányosan érintette a kelet-magyarországi embereket és kis- és középvállalkozókat. Azt kérdezte, mikor lesz fontos a kormánynak a keleti megyék sorsa.
Sok a fertőzés a minimumfeltételeknek papíron megfelelő kórházakban
Korózs Lajos arról beszélt, hogy februárban látott napvilágot a tisztiorvosi szolgálat jelentése, amely szerint a kórházakban uralkodó higiénés körülmények miatt nagyon nagy a fertőzésveszély. Vannak minimumfeltételek, amelyeknek minden kórházban meg kell felelni, a kormány viszont ezeket úgy módosította 2012-ben, hogy ki lehet adni ideiglenes engedélyt is - hívta fel a figyelmet. Jelenleg a minimumfeltételeknek azt jelentik, hogy azoknál rosszabb ellátást már nem lehet nyújtani - jelentette ki.
A képviselő azt kérdezte, elfogadható-e, hogy a minimumfeltételeknek papíron megfelelő kórházakban százával fertőződnek meg a betegek. Eközben az orvosok itthon tartása is "csődöt mondott" - tette hozzá.
Mikor lesznek publikusak a kórházak által 2015-ben a központi honlaphoz eljuttatott fertőzési adatok - érdeklődött.
Mikor emelik kézzelfogható módon a minimálbér nettóját?
Gúr Nándor azt mondta, a minimálbér bruttója hat év alatt több mint ötven százalékkal, a nettója viszont csak összességében csak 23 százalékkal nőtt. Eközben 18 százalékos volt az általános infláció, de az élelmiszerek árának emelkedése nagyjából egybevág a minimálbér nettójának emelkedésével - hangsúlyozta.
Magyarországon a minimálbéren bruttójának 66,5 százalékát kapják kézbe az emberek, ez az arány Szlovákiában 82, Lengyelországban 85, Csehországban pedig 89 százalékos - hívta fel a figyelmet.
Csehországban a minimálbér nettója több mint 100 ezer, Szlovákiában 107 ezer, Lengyelországban 110 ezer forint, miközben Magyarországon nem éri el 74 ezer forintot sem - tette hozzá. Mikor emelik kézzelfogható módon a minimálbér nettóját, és az mikor éri el a lengyel szintet - kérdezte.
Útba esik jövet menet- avagy mi történik a Postán?
Ugye nem az lesz, mint tavaly?
Ezért ki a felelős?
