A szocialista társelnök elmondta, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felkérte a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot, hogy normakontrollt készítsenek, ez pedig elkészült, az MSZP pedig a felkérésnek megfelelően lemenedzseli az ügyet. Az MSZP frakcióvezetője, dr. Tóth Bertalan pedig levélben fordult a többi ellenzéki képviselőhöz, hogy támogassák az ügyet, hiszen 50 aláírás szükségez ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság elé kerülhessen az ügy. Kunhalmi Ágnes összegezve elmondta, az MSZP tehát megpróbálja az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljával megsemmisíttetni azt a rendeletet, amely alapján a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat kirúgták.
Hozzátette, a NER 13. évében, amikor ilyen státusztörvényt vezetnek be és Rétvári Bence hivatásrendi társadalomról beszél, akkor igazolni látszódnak a tavalyi választások előtti félelmek is, melyek a NER-erősödéséről szóltak. Ennek a megfékezésére az MSZP már januárban tett lépéseket, hiszen felhívta a figyelmet arra, hogy a belső ellenzéki politikai küzdelemből a jövő évi önkormányzati választásokat ki kell vonni. Ha a hat ellenzéki párt összefogna és az önkormányzatokban nem egymásnak feszülne, akkor meg lehetne fékezni, de lassítani biztos, a NER további erősödését. Ezáltal pedig „’26-ra esetleg fel is mehetnénk a versenypályára, de ehhez ’24-ben nem megőrizni kell a ’19-ben elnyert demokratikus városvezetők helyét, hanem többszörözni kellene” – foglalta össze a helyzetet az MSZP társelnöke.
Kunhalmi Ágnes elmondta, 2010 óta egy nagyon komoly visszarendeződés zajlik a társadalomban és valójában ez is Orbán Viktor célja. Az oktatás példáján is látszik, hogy a miniszterelnököt szakmailag nem érdekli az oktatás színvonala, ezért nincs Oktatási minisztérium sem és ezért nincs valódi érdeklődés a kormánypárt részéről a parlamentben akkor, amikor az oktatásról lenne szó.
A szocialista társelnök elmondta, amikor Rétvári Bence hivatásrendi társadalomról beszél, észre kell venni a párhuzamot a Mussolini-féle államfelépítéssel, ahol a társadalmat hivatásrendekre osztják és a hivatásrendek egyetlen feladata az állam céljának végrehajtása. Az Orbán-kormány célja a társadalmi mobilitás leállítása, a társadalom kasztosítása. Ezzel szemben a demokraták szerint a jó szolgáltatások, az oktatási- és egészségügyi színvonal emelése, valamint a köztudás és a mobilitás növelése kell, hogy a cél legyen.
Kunhalmi Ágnes szerint ma, ebben a nem demokratikus rendszerben az ellenzéki pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy versenyezzenek egymással, 2010 előtt ez még elképzelhető volt, ma azonban nem. Az ellenzéki pártoknak ma is fontos a saját identitásuk megtartása, azonban az ellenzék közös identitásává kell, hogy váljon az együttműködés. A NER-rendszerében nincs tér a versenynek, ha Orbán Viktort sikerülne leváltani, azután lehetne visszaállítani az egymás közti versenyzésnek is lehetőséget adó közeget. Hozzátette, az ellenzéknek nem csak a választásokra kéne összeállni, hanem ezek között is építkezni kellene.
Az országnak Orbán-problémája van és ahhoz, hogy ez megoldódjon, az ellenzéknek összefogva kell dolgozni. Lehet, hogy van egy erősebb párt, de hogyha minden más párt „kimúlik” mellőlük, akkor az csak azt fogja eredményezni, hogy „ők is ki fognak múlni”, emelte ki a problémát a szocialista társelnök. Az MSZP valójában mindig Orbán Viktor ellen megy és „aki Orbánt egyszer legyőzte azt én nem támadni fogom, mindig partnernek fogom nézni” – mondta el Kunhalmi Ágnes. Hozzátette, abban viszont, hogy hogyan lehet eljutni a NER-ben odáig, hogy Orbánt újra megközelíthetőleg le lehessen győzni, van vitája és a felelőssége is, mint minden másik ellenzéki pártnak is.
