Pedig egyre kevesebben választják a pedagógus pályát hivatásként. Az elkövetkező években pedig közel 25 ezren fogják elhagyni a pályát, mert nyugdíjazzák őket. „Ki fog tanítani ebben az országban?” – tette fel a kérdést az MSZP társelnöke.
Az MSZP teljesítette vállalását és összegyűjtötte azt az ötven képviselői aláírást, ami ahhoz kell, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson a két szakszervezet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete. A két szakszervezet együttesen kérte meg a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot és más jogászokat – az MSZP jogászai is sokat segítettek –, hogy egy utólagos alkotmánybírósági normakontrollt készítsenek ahhoz a törvényhez, amely lehetővé teszi, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat könnyen ki lehessen rúgni. „Hiszen ez alaptörvény ellenes, alapvetően szembemegy a demokratikus értékekkel, ehhez kellett az ötven aláírás és mi lemenedzseltük ezt” – mondta az Kunhalmi Ágnes.
Tőlünk nyugatabbra, stabilabb demokráciákban is létezik a polgári engedetlenség fogalma. Ráadásul Orbán Viktor volt az, aki ezt hazánkban meghonosította. Hiszen ő maga is élt ezzel korábban, sőt ő még nyúlhatott ehhez az eszközhöz, hiszen akkor még demokrácia volt Magyarországon.
Azonban hazánkban ma már nincs demokrácia, ezt az is bizonyítja, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat könnyen kirúghatják, rendelettel elbocsájthatják. Félelemben tarthatják a pedagógusokat, ráadásul túldolgoztatva őket, hiszen 32 óráról 48 óra emelhetik a heti munkaidőkeretet.
A kormány az állítása szerint a státusztörvénnyel kapcsolatban a szakmaiságot tűzné ki célul. Ezzel szemben az igazság az, hogy a pedagógusok nem szólhatnak majd bele a saját munkatervükbe, a saját pedagógiai tervezetüket nem véleményezhetik és az igazgató kinevezésébe sem szólhatnak bele. Minden egy központból, szakmai akadályok nélkül csoroghat le a rendszerbe, ez pedig állampárti időket idéz. A kormány elvenné még a közalkalmazotti státuszt is a pedagógusoktól, és egyfajta hivatásrenddé alakítaná át ezt a társadalmi csoportot. A státusztörvényről tehát egyáltalán nem mondható el, hogy valódi szakmai szempontok, érdekek megjelennének benne. Ráadásul nem lesz elég tanár a rendszerben és a Fidesz nem tesz ez ellen semmit. Az MSZP azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg ezt a rendeletet.
„Tulajdonképpen ezt a rendszert a főispán, a pap és a tanár együttesen fogják fenntartani” – érvelt az MSZP társelnöke.
