A szerdai egyeztetésre a Belügyminisztériumba Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselőjével együtt érkezett. Az MSZP célja az volt, hogy Pintér Sándor megértse, hogy a státusztörvény alapjaiban véve rossz, és nincs rá szükség, meg kell hagyni a pedagógusoknak a közalkalmazotti jogviszonyt, mint egyfajta védőhálót. Továbbá, a közalkalmazotti jogviszony mellett is lehet bért emelni, az oktatás minőségét javítani. Kunhalmi Ágnes azonban leszögezte: „Huzavonába nem megyünk bele Pintérrel, nincs olyan, hogy kihúzza a tanárok lehallgatását, de a végtelenségig túlóráztatjuk őket, ebbe nem szabad belemenni”.
Az egyeztetés után Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke elmondta, világossá vált, hogy a belügyminiszter és az ellenzék „két malomban őröl”, hiszen Pintér Sándor a tanárszakra jelentkezők számáról is egészen mást mondott, mint amit a statisztikák mutatnak. Az MSZP továbbá teljes mértékben elutasítja, hogy a pedagógusokat megfosszák közalkalmazotti jogviszonyuktól és hivatásrendekbe szervezzék őket. A pedagógusok béremelését, az oktatás helyzetének javítását a hivatásrendek nélkül is meg lehet valósítani. Kunhalmi Ágnes elmondta Pintér Sándornak azt is, hogy a pedagógusbérek emelésével nem az uniós forrásokra kell várni, hanem azt a nemzeti költségvetésből kell megoldani. A belügyminiszter továbbá kijelentette: ő nem érzékeli a pedagógusok túlterheltségét.
A szerdai egyeztetés után azonban az ellenzéki pártok közös nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki, hiszen az előzetes sejtések beigazolódtak: a belügyminiszter által kezdeményezett, a pedagógus státusztörvény-tervezettel kapcsolatos tárgyalás csupán a kormány látszategyeztetését szolgálta.
A nyilatkozat kiemeli, a státusztörvény bevezetésével a magyar kormány megsértené az EU és a kormány között létrejött Emberi Erőforrások Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programcsomag megállapodásában leírtakat. A megállapodás ugyanis tartalmazza, hogy a kormány és a parlament nem fog olyan szabályokat hozni, mely a pedagógusok munkaterheit növeli, szakmai autonómiájukat korlátozza, a szakma vonzerejét pedig csorbítja. Továbbá, hogy bármilyen ilyen intézkedésre csak a legnagyobb szakmai szervezetekkel való egyeztetés után kerülhet sor.
Az ellenzéki nyilatkozatban kifejtik a pártok, a státusztörvény-tervezetet elhibázottnak tartják, hiszen az generálisan szembe megy a magyar érdekekkel és az EU-val kötött megállapodásokkal, nem biztosítja a béremelést, a pedagóguspályát még kevésbé vonzóvá teszi, csorbítja a pedagógusok jogait, autonómiáját, sérti a szülők és a diákok jogait is.
A tárgyaláson részt vett ellenzéki pártok szerint a státusztörvény-tervezet nem lehet az oktatás megújításának az alapja, továbbá beláthatatlan szociális, gazdasági és társadalmi károkat okozna Magyarországnak. Valamint a státusztörvény része egy olyan, 13 éve tartó társadalmi átalakításnak, „ahol az oktatás nem egy demokratikus és szolgáltató állam része, hanem egy autoriter hatalmi állam politikai érdekeit szolgálja ki”. Az ellenzéki pártok ezért a státusztörvénnyel nem csak szakmailag nem értenek egyet, de rendszerszinten is elutasítják azt és ellenzik.
A nyilatkozatban a pártok kijelentették, bárminemű egyeztetés, mely a státusztörvény-tervezetet veszi alapul, „nem tekinthető érdemi egyeztetésnek a magyar közoktatás helyzetéről”. Amennyiben azonban az érdemi kérdések megvitatására kerülne sor, akkor azon a demokratikus ellenzék szívesen részt vesz, a pártok ismét indítványozták a mielőbbi széleskörű, nyilvános, oktatásügyi egyeztetések megkezdését.
